Egy holland bíróság két vállalkozás felelősségét állapította meg a 2017-es vegyszerbotrány miatt, ami megrengette a holland tojásipart. Mint ismeretes, egész Európában több millió madarat kellett leölni és több millió tojást kellett megsemmisíteni, valamint élelmiszereket kellett a boltok polcairól visszavonni, miután az Európai Unió által 2014-ben betiltott fipronil hatóanyagú rovarirtószert találtak a tojásokban, olvasható a FarmingUK oldalán.

A vizsgálatok később arra a megállapításra jutottak, hogy az illegális vegyi anyagot tojótyúkok madártetűatkák elleni kezelésére használták. A vegyszer nyomait nyolc európai országban is megtalálták a tojásokban és a csirkékben. A holland tojásipari szövetség, az Ovoned becslései szerint az ország tojásiparát több mint 60 millió eurós (közel 21 milliárd forintos) veszteség érte a botrány miatt. Ezzel összefüggésben mintegy 120 baromfitenyésztő adott be keresetet a Chickfriend és a Chickclean ellen, amelyek az elmondások szerint ellátták a gazdákat a fertőtlenítőszerrel, amiről azt mondták, teljesen természetes hatóanyagokat tartalmaz.

A vegyszer azonban fipronilt tartalmazott, amely rovarirtó hatóanyagot az EU évekkel korábban betiltott, és amely nagyobb dózisokban az emberre is veszélyt jelenthet. A rovarölő hatóanyag ugyanis a zsírban oldódik, ezért a szervezetben felhalmozódva lassacskán károsítja a májat. Egy arnhemi bíróság most úgy határozott, hogy a baromfitenyésztőknek okozott károk a Chickfriend és a Chickclean gyakorlatának, a fipronil használatának a következményei. A bíróság közleményében kijelentette, hogy a két vállalkozás nem teljesítette a gazdáknak tett vállalásait a madártetűatkák elleni küzdelmet illetően, ezért kimondható a felelősségük. A vállalkozások vezetői tudták, hogy a DEGA-16 nevű rovairtó szer fipronilt is tartalmaz, és ennek alkalmazása a madártetűatkák ellen tilos, olvasható a közleményben. A bíróság ezen kívül azt is kimondta, hogy azt a tárgyalás egy későbbi szakaszában fogják eldönteni, hogy a két cégnek mekkora mértékű kártérítést kell fizetnie az egyes baromfitenyésztőknek.

A 2017-es botrány oda vezetett, hogy Hollandiában hivatalos vizsgálatot indítottak, hogy kiderítsék, mi is történt valójában. A vizsgálóbizottság 2018-ban kiadott egy jelentést, amelyben éles kritikával illették a tojásfeldolgozó cégeket és a kormányzati szerveket, amiért nem vették szigorúbban az élelmiszerbiztonságot. A jelentés emellett kimondta a tojásipari cégek, a holland élelmiszerbiztonsági hivatal, az NVWA, valamint a földművelésügyi és az egészségügyi minisztériumok felelősségét is, mivel nem prioritizálták megfelelően az élelmiszerbiztonságot. Az NVWA nem fordított túl nagy figyelmet az élelmiszerbiztonságra, a kormány és a politikusok pedig túl szűk körben határozták meg az illetékességüket ebben a kérdésben, és rendszerint csak akkor tettek lépéseket, ha valami baleset vagy válság történt.

A gazdasági és pénzügyi érdekeknek soha nem szabad elsőbbséget élvezni az élelmiszerbiztonság fontossága felett, jelentette ki Winnie Sorgdrager, volt igazságügyi miniszter, aki a vizsgálóbizottság vezetője volt. A szakember elmondta, hogy az élelmiszerbiztonságnak kiemelt fontosságúnak kell lennie mind az ágazati szereplőknél, mind az NVWA-nál, mind pedig a vonatkozó minisztériumoknál. Winnie Sorgdrager szerint a tojáságazat már évek óta küzdött a madártetűatkák okozta problémával, és amikor hirtelen felbukkant egy csodaszer, senki nem gyanakodott. A volt igazságügyi miniszter beszélt arról is, hogy lennie kellene vészjelzőknek a szektoron belül is, valamint hogy túl sokáig tartott, amíg a jelentést cselekvés követte. Winnie Sorgdrager emlékeztetett arra is, hogy alig egy évvel a botrány után megint fipronilt mutattak ki három holland baromfitelepen, és Németországban 73 ezer tojást kellett visszavonni az üzletek polcairól.