Az élelmiszereken található jelölések, jelek és feliratok alapvetően arra szolgálnak, hogy a fogyasztó részletesen tudjon tájékozódni az adott termék összetevőiről, jellemzőiről, tápértékéről, a fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési időről és az esetleges allergénekről. A címkéken ugyanakkor a gyártók sok esetben olyan információkat is megjelenítenek, melyek vonzóbbá tehetik az adott terméket a versenytársakkal szemben, mert például egészségesek, ökológiai gazdaságból származnak vagy épp gluténmentesek.

Vannak persze olyan egészséggel és biztonsággal kapcsolatos információk, mint például az élelmiszer neve, az összetevők és az allergének listája, a származási hely, a használati és tárolási útmutató, a tápérték jelölése vagy a nettó mennyiség, amelyeket kötelező feltüntetni a termékek címkéin. Az önkéntes elemek köre azonban ennél jóval szélesebb, így a gyártók feltüntethetnek további állatjólétre, környezetbarát jellegre vonatkozó – olykor zöldrefestésnek minősíthető – állításokat, ökológiai vagy földrajzi jelzéseket és különféle illusztrációkat is. Mint azt ezzel kapcsolatban Keit Pentus-Rosimannus, a Számvevőszék ellenőrzésért felelős tagja kijelentette:

Az élelmiszerek címkéi felvilágosítás helyett túl gyakran hatnak inkább zavaróan; az embereknek több száz különböző rendszert, logót és állítást kell megfejteniük. A vállalkozások igen találékonyan döntik el, hogy mit tüntessenek fel a csomagoláson, és az uniós szabályozás nem tart lépést a folyamatosan változó piaccal. Ez kiszolgáltatottá teszi a mintegy 450 millió európai fogyasztót a szándékosan vagy szándékolatlanul félrevezető üzenetekkel szemben.

Sok hűtőben van ilyen élelmiszer: a legtöbben ezt nem nézik, mikor megeszik

A lejárt minőségmegőrzési idejű terméket nem feltétlenül kell kidobni, az útmutatások alapján eldönthető, hogy fogyasztható-e még.

Vélt és valós hatások

A fogyasztók gyakran olvashatnak olyan állításokat is, hogy az adott élelmiszertermék kedvező hatást gyakorol az egészségre. Az Unióban alkalmazott 4 637 ilyen állítás tudományos értékelését követően a Bizottság 2012 májusában egy rendeletet, valamint ennek részeként egy 222, a vitaminokra, ásványi és egyéb nem növényi anyagokra vonatkozó engedélyezett állítást tartalmazó felsorolást tett közzé. Ezeknek az egészségre vonatkozó állításoknak öt típusa engedélyezett, melyek egy-egy példáját is bemutatja a jelentés:

• A betegség kockázatának csökkentése
  • Bizonyított, hogy a növényi szterinek (szterolok) csökkentik a vér koleszterinszintjét. A magas koleszterinszint a szívkoszorúér-betegség kialakulásának egyik kockázati tényezője.
• A gyermekek fejlődése és egészsége
  • A jód elősegíti a gyermekek megfelelő növekedését.
• Pszichológia és viselkedés
  • A pantoténsav biztosítja a normál szellemi teljesítőképességet.
• Az egyes anyagok szerepe a szervezetünkben
  • A kalcium szükséges a fogak egészségének fenntartásához.
• Hatás a súlyra, az éhség- és jóllakottságérzésre
  • A glükomannán a csökkentett energiatartalmú étrend részeként elősegíti a testsúly csökkenését.

A növényi anyagok, termékek esetében azonban nincsen uniós lista az egészségre vonatkozó engedélyezett állításokról. 2023-ban az Európai Parlament nyomatékosan kérte, hogy sürgősen értékeljék ki a már 2010 óta értékelésre váró állításokat, ennek ellenére 2 078 növényi anyagokra vonatkozó állítás továbbra is függőben van a jelentés szerint. Így pedig a fogyasztó tudományos értékeléssel nem alátámasztott és potenciálisan félrevezető állításokkal szembesül.

Mint arra a jelentés figyelmeztet, az uniós élelmiszerjelölési szabályok jelenleg még a magas zsír-, cukor-, illetve sótartalmú termékek esetében is lehetővé teszik a tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állítások alkalmazását. Ily módon például még egy magas cukortartalmú terméken is fel lehet tüntetni, hogy az C-vitaminban gazdag. Emiatt pedig megeshet, hogy egy egészségesebb táplálkozásra törekvő fogyasztó óvatlanul nagy mennyiségben egészségtelen tápanyagot tartalmazó terméket vásárol. Az is teremthet furcsa helyzeteket, hogy a hatóságok és a fogyasztók egyre több információ közlését várják el az élelmiszerekről, miközben a termékek csomagolása egyre kisebb lesz, ami az olvashatóság rovására mehet.

A jelentés arra is kitér, hogy jelenleg még egyetlen uniós szabály sem határozza meg a vegán vagy a vegetáriánus fogalmát, sem azt, hogy mikor alkalmas egy termék vegetáriánusok vagy vegánok számára, például az állati eredetű termékek nyomaira vonatkozó küszöbértékek révén. Az ilyen élelmiszerekre vonatkozó uniós szabályok hiányában tehát a fogyasztók csak a különböző speciális jelölésekre és terméknevekre alapozhatják döntéseiket. Az ilyen élelmiszereket előállító vállalatok önkéntesen alkalmazhatják például a vegetáriánusok vagy vegánok számára alkalmas élelmiszer-összetevőkre vonatkozó ISO 23662:2021 szabványt, emellett pedig számos önkéntes magántanúsítási rendszer is létezik.

Átalakulhatnak az élelmiszerek Magyarországon is: erre készül az EU

Még nem tisztázott, hogy pontosan hogyan néznének ki az uniós címkék az élelmiszereken a gyakorlatban.

A bírságnak sincs visszatartó ereje

Az uniós szabályok előírják, hogy a tagállamok hozzanak létre olyan kontrollrendszereket, amelyek biztosítják az élelmiszerjelölésre vonatkozó információk pontosságát, és ellenőrzik, hogy az élelmiszeripari vállalatok helyesen hajtják-e végre az uniós címkézési szabályokat. Azt is előírják a tagállamoknak, hogy határozzanak meg szankciókat az élelmiszerjelölési szabályok megsértése esetére, és több különböző módon jelentsék az élelmiszerjelöléssel kapcsolatos gondokat a Bizottságnak

– fogalmaztak a szakértők a jelentésben. Mint ezzel kapcsolatban megállapították, mind a 27 tagállam rendelkezik működő kontrollrendszerekkel, amelyek ellenőrzik is az élelmiszerjelölési szabályokat. A tagállami kontrollrendszerek azonban néha összetettek, és gyakran több hatóságnak van bennük szerepe, ami a hatékonyság csökkenését és más hiányosságokat okozhat.

Az ellenőrzés során arra is fény derült, hogy a tagállamok hatósági ellenőrzéseire vonatkozó beszámolás szabályai túl bonyolultak, hozzáadott értékük pedig nem egyértelmű. Emellett a kiszabott bírságok sem mindig eredményesek és arányosak, illetve visszatartó erejük sincs.

A számvevők megállapítása szerint a fogyasztók tájékoztatása és oktatása az ilyen bírálatok dacára sem mutatkozik prioritásnak. Az Unió 2021 és 2025 között csak mintegy 5,5 millió eurót különített el az élelmiszerjelöléssel kapcsolatos figyelemfelhívó kampányokra, a tagállamok pedig csak szórványosan szerveznek a fogyasztóknak szóló kampányokat. Például hiába kötelező a dátumjelölés, a fogyasztók még sincsenek kellően tisztában a fogyaszthatósági idő és a minőségmegőrzési idő jelentésével és következményeivel.

Végkövetkeztetésünk szerint az Unióban az élelmiszerjelölések segíthetik a fogyasztót abban, hogy megalapozottabb döntéseket hozzon élelmiszervásárláskor, de számottevő hiányosságok tapasztalhatók az uniós jogi keretben, akárcsak a nyomonkövetés, a beszámolás, a kontrollrendszerek és a szankciók terén. Mindezen okok miatt a fogyasztó gyakran szembesül zavaró vagy félrevezető, illetve nem könnyen érthető élelmiszerjelölésekkel

– fogalmaztak a szakértők a jelentésben.