A NAK még 2016-ban kezdeményezte, hogy módosítsák azt a törvényt, ami arra vonatkozik, hogy az illegálisan kialakított kutakat bírságmentesen lehessen engedélyeztetni. Ennek folyományaképp nemrég módosították az engedélyeztetésre nyitva álló határidőt, és a legfrissebb hírek szerint egészen 2023. december 31-ig lehet kérelmezni az eljárást. A HelloVidék dr. Konrád Szilárdot, a NAK kommunikációs szakértőjét kérdezte a témával kapcsolatban.
A portál kérdésére, hogy miért is hozták létre ezt a törvényt a kutakkal kapcsolatban, mi volt ennek a célja, dr. Konrád Szilárd elmondta, hogy már a 19. század végétől rendelkezik a vízjogi törvény a vizek hasznosításáról, a vízhasználathoz kapcsolódó engedélyezésről, amelynek szabályozási és ellenőrzési keretei eddig kevésbé voltak szigorúak. A szigorítások az 1995-ben történt vízgazdálkodási törvény megújításával jöttek. A vízügyi hatóság a korábban, engedély nélkül létesült kutakat jellemzően nem büntetette.
- mondta dr. Konrád Szilárd.
A szakértő elmondta, hogy ez, illetve a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás is indokolja, hogy a kutakat nyilvántartásba vegyék, így egyértelművé válnak a víztest-terhelések és a valós vízigények, és tervezhetőbbek lesznek a szükséges fejlesztések. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy miközben egy 100 méteres kút megfúrása alig pár óra alatt kivitelezhető, addig ennek kétlépcsős engedélyezési folyamata sokkal hosszabb és sokkal költségesebb folyamat. Az engedélyezéshez szükséges feltételeknek való megfelelés aránytalan nagy költsége és időigénye miatt a múltban sokan inkább kockáztattak, főleg, hogy nem is volt ismert a köztudatban, hogy ez szinte mindig engedélyhez kötött tevékenység volt.
A NAK célja, és javaslata az illegális kutak vonatkozásában az, hogy
- a) a kis kutakat teljesen ingyenesen lehessen bejelenteni magának az állampolgárnak a jegyző felé, amelynek jelenleg egyetlen díja a szakértő, mivel illetéket nem kell fizetni, és a vízdíj sincs, hiszen 500 m3/év alkotmányos jogon jár
- b) öntöző kutak esetében egy minimum követelményrendszer kialakítása a cél, annak érdekében, hogy az engedélyezéshez szükséges feltételek költségeit a lehető legkisebb összegből meg lehessen valósítani. Az EU vízgazdálkodási irányelveit a hazai szabályozásokkal is harmonizálni kell, így ezek a kutak legalizálásra szükség van, különben nem csak vízkészlet-gazdálkodási problémákkal kell megküzdeni, hanem még az uniós forrásokat is kockáztatjuk.
Arra a kérdésre, hogy miért döntött így a kamara, és kinek fog ez kedvezni, dr. Konrád Szilárd elárulta, hogy ez nem egy új döntés, csak nem volt mindenki számára ismert a szabályozás. Hosszú távon mindenkinek kedvezni fog. A víz az emberi élet nélkülözhetetlen feltétele, így a vízkészletet érintő kérdések a társadalom egészét érintik. A magyarországi lakosság ivóvízellátása 95%-ban felszín alatti vízkészletből történik, ezért különös jelentőséggel bír, hogyan gazdálkodik vele az ország. A vízkészlet-gazdálkodás számára fontos ismerni a vízkivételi pontokat, a kitermelt vízmennyiségeket. Ezek nem csak a mennyiségi gazdálkodáshoz fontosak, hanem azért is, mert ezek a kutak potenciális szennyező források lehetnek, elszennyezhetik az ivóvízbázisokat. Így az illegálisan fúrt kutak a felszín alatti vízkészletet mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben veszélyeztetik, ezzel akár visszafordíthatatlan károkat is okozva a közös vízkincsben. Az Alaptörvény P) cikke rögzíti, hogy "a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége."
Döntött a kormány: 2023 végéig kaptak haladékot az illegális kutak üzemeltetői
Arra a kérdésre, hogy minden újonnan épített kutat köteles engedélyeztetni az építtetője, a szakember elmondta, hogy igen, ez gyakorlatilag mindig is engedélyköteles tevékenység volt, mivel a víz kizárólagosan állami tulajdonba tartozó vagyon. A vízi létesítmények sajátos építményfajták, ahogyan az épületek, úgy ezek is építési (vízjogi létesítési) és használatbavételi (vízjogi üzemeltetési) engedélyhez kötött tevékenységnek minősülnek. Az engedély nélküli kutak legalizálásával ezen kutak fennmaradási engedélyt kapnak, amely nem csak a fennmaradásra, hanem a további üzemeltetésre is jogosít.
Arról, hogy miért is bírságolják meg az illegálisan kialakított kutak tulajdonosait, dr. Konrád Szilárd azt mondta, hogy mivel a tevékenység engedélyköteles, ezért a szabályok be nem tartása szankciókkal jár, azonban a moratórium alatt, a moratóriumot kihirdető rendelkezés hatálya előtti kutakat nem bírságolják. A szakértő elmondta azt is, hogy a bírság a jogsértő magatartás súlyához igazodik, felső határa legfeljebb egymillió forint lehet, de a természetes személyekre kiszabott vízgazdálkodási bírság összege azonban nem haladhatja meg a 300 000 forintot.
- mondta dr. Konrád Szilárd.
A HelloVidék megírta azt is, hogy mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a tulajdonos, aki 2018. január elsejét megelőzően létesített kutat, ha a vízjogi engedélyezési eljárást kérelmezi, és az engedély megadásának feltételei fennállnak. Fontos tudni azonban, hogy az engedélyezési eljárás minden olyan kútra vonatkozik - legyen az ásott vagy fúrt -, melyet engedély nélkül létesítettek. Mivel a törvény nem tesz különbséget a vízkivételt biztosító kutak között, így ezek engedélyezési feladatai megoszlanak a területileg illetékes jegyző, illetve megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok között.
A jegyzői hatáskörbe azok a kutak tartoznak, amelyek:
- nem érintenek karszt- vagy rétegvizet,
- az éves vízkitermelése 500 m³,
- épülettel rendelkező ingatlanon található,
- a kérelmező magánszemély és a kút házi ivóvízigényt, háztartási igényeket elégít ki
Ha ezek közül bármelyik feltétel nem teljesül, akkor a jegyző helyett az illetékes Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörébe tartozik az eljárás.
