Az elmúlt napokban csökkent a csapadékhajlam az országban: hétfőn már csak keleten (délkeleten jelentős mennyiség hullott szélviharokkal), kedden és szerdán már csak elszórtan esett jelentéktelen mennyiség - írja a met.hu. Az elmúlt tíz nap csapadékösszege így is eléri a 20-80 mm-t, de nagy területi különbségek alakultak ki hazánkban: délkeleten 100 mm-nél is több esett, míg északnyugaton többfelé 20 mm alatt marad. Árhullám vonul le több folyónkon, az Alföldön pedig belvizes területek is előfordulnak. Az elmúlt 30 nap csapadékösszege főleg a keleti országrészben bőven meghaladja a sokéves átlagot, a 90 naposnál azonban (a délkeltei országrész kivételével) még jelentős az elmaradás. A talaj a keleti országrészben a felső 20 cm-es rétegben jellemzően telített, bár az elmúlt pár nap során sokat szikkadt, az Alföldön foltokban áll a víz a földeken. A felső fél méteres réteg nedvességtartalma délkeleten magas, másfelé többnyire jó. A fölső egy méteres réteg az ország döntő részén megfelelő tartalékokkal rendelkezik, bár a csapadékeloszlásnak megfelelően ebben is nagyok a különbségek. A keleti országrészben (főleg a Tiszántúlon) sokfelé teljesen telítődött a fölső egy méteres réteg, de Heves és Borsod megye déli részén, illetve a Dunántúlon a legtöbb tájegységben még jelentős a hiány.
Szántóföldi növényeink közül az őszi kalászosok és a repce az érés fenológiai fázisban járnak. A csapadék az aszályos tavasz után a szemfejlődésre érkezett, mely rendkívül sokat ér, ugyanakkor a sok eső, a szél és a viharok miatt helyenként megdőltek az állományok. Az őszi vetésekre most már száraz és meleg időjárás lenne az ideális az érés zavartalan befejeződéséhez. A kapás növények az eső és az e heti melegebb, napos idő hatására rohamosan fejlődnek, ami szükséges is, hiszen kissé le vannak maradva. A magas páratartalom a növényi kórokozók elszaporodását is segítette. A tartósan csapadékos idő a gyümölcsökre nem volt kedvező, a kései cseresznye megrepedezett, megrothadt. A jelenlegi pár napos szárazabb idő viszont sokat segít, hiszen érik a meggy, és sorban a bogyós gyümölcsök is. A földeken a növényvédelmi munkákat rendkívül nehéz volt elvégezni, mert egyrészről szinte minden nap esett, másrészt pedig a sok csapadék miatt sokfelé nem lehetett gépekkel rámenni a földekre, erre jött az erősen szeles idő is. A szálastakarmányok betakarítását is sokfelé akadályozta az esős idő és többfelé erős a gyomosodás.
A folytatásban ismét változékonyabbra fordul az időjárás. Pénteken főleg délutántól és főleg az északi országrészben várható akár heves zápor, zivatar. Szombaton és vasárnap inkább csak északon, északkeleten, majd hétfőn országszerte várható újabb záporos csapadék. Keddtől csökken a csapadék kialakulásának esélye, csütörtökig csak elszórt zápor alakulhat ki a legfrissebb számítások szerint. Összességében északon a 20-30 mm-t is meghaladhatja a csapadékösszeg, míg délen 10 mm alatt várható területi átlagban. A talaj nedvességtartalma északon így valószínűleg növekszik keddig (főleg a Kisalföldön ennek van is helye), míg délen, délkeleten sokat szikkad majd, zsugorodnak a belvízfoltok. Pénteken a Dunántúlon várható szeles idő, majd hétfőn és kedden egy hidegfront miatt erősödik meg ismét a légmozgás. Szerdán és csütörtökön nagyrészt száraz idő valószínű mérsékelt légmozgással, permetezésre előre láthatólag akkor lesz a legalkalmasabb az időjárás. A hőmérséklet csúcsértéke kezdetben 30 fok közelében alakul (a tartósabban felhős és csapadékos területeken, főleg északkelet lehet kevésbé meleg), majd a hétfőn érkező hidegfront 25 fokig veti vissza a felmelegedést. Szerdától ismét felmelegedés kezdődik.
