Az USDA, az Egyesült Államok Agrár Minisztériuma részletes és tanulságos adatokkal rendelkezik hosszú időre visszamenőleg. Ezen adatok alapján a rövid távú mennyiségi- és ár-várakozásokon túl kirajzolódnak azok a meghatározó, hosszú távú trendek, amelyek az eddigi mezőgazdaságukat és általa a népesség bővülését is fenntarthatóvá tették.
A 9 fő szántóföldi növényük vetésterületét vizsgálva 1920-tól 2020-ig az utóbbi 100 évben lezajlott agár technológiai vívmányok sikertörténetét láthatjuk: elérték, hogy az 1930-as (és 80-as) évekhez képest 12%-kal kisebb termőterületen is képesek annyit termelni, hogy a közel 100 év alatt 130%-kal megnőtt országos lakosságukat ellássák, és még exportra is jusson bőven.
A magyarázat a terméshozamok bővülésében keresendő: a kukorica esetében több mint 7,5-szeres, a szója tekintve 4,3-szoros, míg búzánál 3,2-szeres mennyiséget tudnak 1 hektár földről betakarítani 2019-ben az 1920-as évekhez képest. Napjainkra a szója vált náluk a legnagyobb területen vetett szántóföldi növénnyé, megelőzve a kukoricát, amely 2018-ig uralta a mezőnyt. A növények vetésterületéből is látszik, hogy még bőven az 1995-től induló GMO korszak előtt is népszerű volt a kukorica és a szója, ugyanakkor tény, hogy a 8 tonna/hektár körüli termésátlagról a 12 tonna/hektárig GMO hibridek nélkül nem tudtak volna eljutni.
Ugyanebben az időszakban a gyapot vetésterülete szinte 0-ra csökkent, mert nem tudott jövedelmezőségben lépést tartani a szójával, és ugyanígy járt a zab is. A 2019-2020-as évben már látható, hogy az amerikai farmerek igyekeznek alkalmazkodni a kínai piac - kereskedelmi háború okán történt - ideiglenes elvesztéséhez a termelésbe vont terület csökkentésével. A kieső jövedelmeket részben a növekvő közvetlen támogatások pótolják, amelyek 2020-ban várhatóan a gazdálkodók nettó jövedelmének több mint 30%-át teszik majd ki. Ez már közelít az EU közvetlen agrár-kifizetéseinek EU-s termelők jövedelmében mért súlyához.
A környezeti fenntarthatóság kapcsán már üzleti érdekből úttörők az amerikai gazdálkodók: ugyanis a talajforgatás nélküli művelést és a kísérő/talajtakaró növényeket sokan használják a talajnedvesség tartalmának megőrzéséhez, a talajerózió csökkentéséhez és a műtrágya hasznosulás javításához. Érdemes figyelni rájuk, tanulni tőlük, hiszen nagyobb üzemméretben, jellemzően modernebb hibridekkel és gépekkel, precíziós technológiával és szövetségi támogatással a hátuk mögött más módon aligha tudjuk felvenni velük a versenyt.
Írta: Antal Áron, Takarékbank Agrárcentrum
