E probléma megoldására - egy korábbi belső elemzésünkben - az EU egyes országainak agrárteljesítményét - az általunk számított Agrár Score alapján - rangsoroltuk. A rangsor figyelembe vette a teljesítményt, hatékonyságot, színvonalat és a rendelkezésre álló termőföldek nagyságát (tehát azon országok, akik kisebb területen tudnak nagyobb kibocsátást, előrébb végeztek). Ez alapján (feltételezhetően a rendkívül hatékony sertés termelésnek köszönhetően) az első helyen a dánok végeztek, őket követte Hollandia, Szlovákia. A számítások az országok Tesztüzemi Rendszer (FADN) adatai alapján készültek, tehát kisebb torzítások lehetnek benne. Magyarország ebben a rangsorban egy erős középmezőnyben végzett.
Ezen számított összefüggéseket szembe állítottuk azzal, hogy az adott országban a vizsgált évben az üzemek milyen nagyságrendben regisztráltak bruttó beruházást. Az összefüggést az alábbi ábrán mutatjuk be:
A függőleges tengelyen az adott ország pontértéke szerepel, a vízszintes tengelyen az adott országhoz rendelhető bruttó beruházás érték. Az összefüggés szoros: az országok nagy része illeszkedik a berajzolt trendvonalra. Amelyik ország a vonal felett van, arra azt mondhatjuk, hogy a beruházásaikkal létesített eszközöket megfelelő hatékonysággal állítják termelésbe, míg amelyek alatta vannak, azokra utóbbi fordítottja értelmezhető. Ebben az összevetésben (is) Dánia a győztes: hiába alacsonyabb a beruházásra fordított pénzösszeg értéke, hatékonyabb és jövedelmezőbb a teljes agrárkibocsátása, mint például a hollandoké.
Magyarország a fenti "térkép" alapján megfelelő mértékben illeszti beruházásait a kapott pontértékhez. Ahhoz, hogy a trendvonalon feljebb tudjunk kúszni és magasabb pontértéket kapjunk a bevezetőben részletezett rendszerben, előbb a vonal alá kell kerülnünk - azaz növelni kell a beruházások volumenét, majd az így megteremtett eszközökkel még hatékonyabban termelni.
Írta: Héjja Csaba, Takarékbank Agrárcentrum
