A spanyol termelők a paradicsomnál jövedelmezőbb hajtatott zöldségfélék termesztésére állnak át, ezért az országban folyamatosan csökken a hajtatott paradicsom termőterülete - írja a a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet. A területcsökkenés mértéke idén 7 százalék körüli, azonban ez nem arányos a jelentésben jósolt uniós termésmennyiség csökkenéssel. Ennek oka az, hogy Lengyelországban az utóbbi időszak nagy beruházásainak köszönhetően a termelés növekedése várható, ami részben kompenzálja a spanyol mennyiségi kiesést.

Más tagállamok termelése stabilnak mutatkozik. A félévi adatok szerint a hozamok alacsonyabbak voltak ugyan, mint a korábbi hasonló időszakokban, azonban a Bizottság jelentése szerint erre az a magyarázat, hogy a termelők egyre inkább a kisebb bogyóméretű paradicsom-típusok termelésére fókuszálnak (melyeknél nem mellesleg a hozzáadott érték is magasabb). A téli termesztés bővülése ezt a csökkenést ellensúlyozni fogja. Az ipari paradicsom tekintetében a Bizottság 1 százalékos mennyiségi növekedésre számít.

A fogyasztás tekintetében a jelentés rámutat arra, a koronavírus járvány és ennek következtében a Horeca szektor leállása miatt a gömb paradicsom fogyasztása visszaesett, ami lenyomta az árakat is. Ezzel egy időben viszont növekedett az otthonok fogyasztása, különösen a kisebb méretű paradicsomok esetében. Az Európai Unióban a frisspiaci paradicsom fogyasztását tekintve 2020-ban összességében körülbelül 1 százalékos visszaesés várható a 2019. évihez képest.

Az Európai Unió friss paradicsom kivitele idén január és április között 20 százalékkal csökkent a Covid-19 világjárványnak köszönhetően (az export visszaesésének fő okai a logisztikai problémák és a jelentősen megemelkedett szállítási költségek). A jelentés szerint 2020-ban várhatóan összességében 7 százalékos lesz az export visszaesése és 13 százalékkal marad majd el az elmúlt öt év átlagától.

Ugyanakkor a frisspiaci paradicsom importja a várakozások szerint 2020-ban tovább növekszik, 2019-hez viszonyítva 3, az elmúlt öt év átlagához képest pedig 11 százalékkal. A Bizottság szerint "míg Marokkó részesedése az Európai Unió paradicsom importjából messze a legnagyobb (2019-ben 71 százalék volt), Törökország (2019-ben 17 százalékos részaránnyal) növeli a leggyorsabban részesedését. Január és április között a tavalyi év hasonló időszakához képest 37 százalékkal több paradicsomot szállított az uniós piacokra. Ugyanezt vizsgálva Marokkó esetében csak 3 százalékos növekedés látható, ami annak köszönhető, hogy a Covid-19 járvánnyal kapcsolatos logisztikai problémák jóval nagyobbak voltak, mint török versenytársuknál".

A FEPEX (Spanyol Zöldség-gyümölcs Termelők és Kereskedők szövetsége) szerint az Európai Unió szabályozási keretrendszere az egyre szigorodó környezetvédelmi, egészségügyi, társadalmi és munkaügyi követelményekkel mára már inkább korlátozó tényező az európai termelési potenciál kihasználásában. Ezzel egy időben pedig ösztönzőleg hat az importra, mivel a harmadik országok számára nem kötelező az uniós előírások alkalmazása és betartása.