Növényi termékek kategóriában, mennyiségi alapon jelentősen, 44,9 %-kal (év/év) nőtt az exportunk értéke 2019. májusához viszonyítva. A 2015 és 2019 közti évek első öt havi átlagteljesítményéhez képest is 25 %-os a többlet teljesítmény, miközben az import számottevően nem változott. Hasonló export teljesítményt 2017-ben tudtunk utoljára produkálni.
A növényi termékek kategóriáján belül a legnagyobb súllyal a gabonafélék szerepelnek. Ezek kiviteli mennyiségét elsősorban az év elején rendelkezésre álló készletek, illetve a belföldi felhasználás befolyásolhatja. 2020. elejére vonatkozó végleges statisztikai adatunk még nincs, így saját becslésünk szerint a tavalyi terméseredmények fényében a nyitókészlet mintegy 5-7 %-kal lehetett kisebb.
Tehát valaminek történnie kellett a hazai felhasználásban. Kérdés, hogy mi volt a 2017-es évhez hasonló jellemző esemény 2020-ban. Röviden a válasz: madárinfluenza járvány, aminek következtében jelentős mennyiségben csökkent az állatlétszám, s ezáltal a gyártandó takarmány mennyisége is. S vajon az az alapanyag kereskedő/termelő, aki takarmány alapanyagként szállította a búzát/kukoricát, s most nem jelentkezett kereslet a terméke iránt, nem választotta inkább azt, hogy rendkívül magas EUR/HUF árfolyam mellett exportálta a terményeit? Persze nem magyarázható az export növekmény oka kizárólag a járvánnyal, ám a KSH éves élőállat értékesítési adatai szerint azon években, amelyekben több állat kerül vágásra, ott a kivitel értéke alacsonyabb.
Jelentős változásokat látunk idén a gabonapiac mellett a zöldség külkereskedelemben is, mert az árváltozások mindkét irányba megmozgatták a növényi termékek határon átnyúló forgalmát az alábbi ábra szerint is.
Az ábra tanulsága, hogy az elmúlt öt évben soha nem volt még ekkora differencia a zöldségfélék behozatali- és kiviteli ára között. Tehát 2020 első öt hónapjában feltételezhetjük, hogy külkereskedelmi termékszerkezetünk is változott.
Mélyebbre fúrva a friss adatokban látható, hogy az export növekedést két termék, a paradicsom és uborka kiviteli mennyisége okozta, importunkat pedig alapvetően a burgonya befolyásolta, utóbbi jelentősen. A burgonya import mennyiség 2019 azonos hónapjához viszonyítva több, mint 500 (!) %-os növekedés mutat, fizikailag is súlyos ezer-tízezer tonnákról beszélhetünk.
A teljes zöldség importunk csökkenő átlagárait tehát a közel dömpingszerűen beérkező burgonya okozhatta, aminek euróban mért átlagára gyakorlatilag 2015-ös színvonalra esett vissza. Az exporton belül viszont a paradicsom és uborka termesztők örülhettek leginkább, mert mind a mennyiségek, mind pedig az áraik nőttek.
Az öröm csak átmeneti lehet, mert a szezonálisan megszokott szinthez képest az eurós árak nem tudnak tartósan elszakadni. Lényeg a lényeg, a burgonya egy jól, sokáig tárolható zöldségféle, amiből feltehetően a kereskedők nagyobb mennyiségben raktároztak be, tekintettel a március havi "pánikvásárlásos" időszakra.
A teljes növényi termék kivitelünk hiába mutat közel 50%-os növekedést mennyiségben, devizában mért értéke összességében sajnos nem tudott nőni, mert a gabonafélék a súlyuknál fogva kioltották a zöldség export pozitív mennyiségi és árazási hatását.
Írta: Héjja Csaba, Takarékbank Agrárcentrum
