A magyar baromfiágazat Európában a nyolcadik legnagyobb exportvolumennel bírt 2019-ben, a teljes európai baromfiszektor kibocsátásának 4-5%-át a magyar adja. A hazai baromfiexport teljesítménye (hús tekintetében) nagyjából 250 ezer tonna. Az ágazat szereplői 90% feletti arányban hazai tulajdonban vannak, tehát hosszú távú játékosok.
Hogy és mikor kerültek kapcsolatba a mezőgazdasággal és különösképpen a brojler hízlalással?
A családi vállalkozásunk főtevékenysége jelenleg brojlercsirke előállítás, valamint szántóföldi növénytermesztés. Szüleim mindig foglalkoztak állattartással és hozzávetőleg 25 évvel ezelőtt kezdtek bele a brojler hizlalásba egy régi emeletes, még a "TSZ" időkben létesített marha istállót átalakítva. Előtte tartottak bárányt, tenyésztettek éticsigát és az országban elsőként emut is. Növénytermesztéssel 10 éve az én ösztönzésemre kezdtünk el foglalkozni.
Említette, hogy a brojler hízlalást, növénytermesztés és a jövőben terményfelvásárlás, valamint takarmánykeverés is kiegészíti. Hogy függenek ezek a tevékenységek a főtevékenységet illetően össze?
A brojler hizlaláshoz jelenleg vásároljuk a kész tápot. Ugyanakkor az alapanyagárak évről évre drágábbak, ami természetesen megemeli a tápok árát, ezen keresztül pedig a költségeket is. A biztos jövőhöz véleményem, és a család többi tagjának a véleménye szerint is több lábon állás vezet. Ezért vágtunk bele egy évtizeddel ezelőtt a szántóföldi növénytermesztésbe is, hogy a magunk által megtermelt takarmányt feletethessük a saját állatállománnyal.
Jelenleg is - mint, az eltelt években mindig - 1. osztályú húst állítunk elő. Ezért úgy gondolom, hogy saját receptúrával, minőségi helyben termelt magyar alapanyagokkal, azok ismert beltartalmi értékeire alapozva, tovább javíthatunk a fajlagos kihozatalokon, hogy továbbra is prémium minőséggel tudjunk szolgálni partnereinknek.
A brojler hízlalás tekintetében, hogy jellemezné a piacot, melyek lehetnek a kitörési pontok? Milyen technológiával dolgoznak?
Szerencsénkre keresett és kedvelt a baromfihús a hazai és külföldi piacokon egyaránt. Ha például vallás szempontból vizsgáljuk a kérdést, világszinten is az első sorban helyezkedik el, szemben például az úgymond "tisztátalan sertéssel", mely fogyasztása egyes vallások szerint tilos.
A teljesen számítógép vezérelt istállókba naposcsibét fogadunk. Mély almos technológiával dolgozunk, amihez az általunk termelt búza szalmáját használjuk, míg hízlalás során keletkezett trágyát a szántóföldeken felhasználjuk fel.
Kapacitásunk jelenleg, az új beruházásnak - Roxel technológiával megépült, X-treck keltető technológiát alkalmazó istálló - köszönhetően, 60 ezer egyedről 80 ezerre nőtt turnusonként. Egy turnust hat hét alatt nevelünk fel, mely után a takarítás és a következő turnus fogadására történő előkészítés két hetet vesz igénybe. Így évente 5-6 rotációt vagyunk képesek felnevelni, ami az új istálló beüzemelésével már közel fél millió darab csirkét jelent évente.
Mezőgazdasági tevékenység kapcsán is gyakran felmerül az utódlás kérdése, a fiatal generáció fokozatos bevonása a gazdaság életébe, a termelésbe. Az Önök esetében ez mennyire megoldható?
Mióta jogosítványt szereztem, aktívan részt veszek magam is a családi vállalkozásban. Mezőgazdasági tanulmányaim befejezése után, már, mint fiatal(gazda) vállalkozó segítem a közös termelést. Mindenképp szeretném folytatni a szüleim által elkezdett munkát és remélem fokozatosan tovább fejlesztve újabb munkahelyeket tudunk teremteni, ezzel is hozzájárulva a baranyai vidék fejlődéséhez.
A legutóbb megvalósított beruházásuk a tartástechnológia fejlesztése volt. Mennyiben segítette Önöket a finanszírozó bank szerepvállalása és hogy vélekednek az üzem jövőbeni kilátásairól?
Nagyot álmodtunk a fejlesztések során! Terményszárítót, takarmánykeverőt és Magyarországon egy teljesen új keltető technológiás istállót építettünk, amihez természetesen anyagi segítségre is szükségünk volt. A megvalósításban a Takarékbank állt mögénk, nélkülük nem sikerült volna.
Élelmiszerre mindig szükség lesz. A mai rohanó világban egyre kevesebben tartanak a ház körül baromfit. A jövőre való tekintettel a régebbi istállókat is tervezzük tovább modernizálni, illetve a takarmány tárolási kapacitáson is szeretnénk még fejleszteni.
Növénytermesztési oldalról jelenleg teljes a gépparkunk. Hatékonyságunkat RTK robotpilóta rendszer segíti több éve. Csökkentett menetszámú, forgatás nélküli technológiát alkalmazunk. A gépek folyamatosan amortizálódnak, így a következő fejlesztéseket ezen a téren is tervezzük, amiben ismét a Takarékbank hozzáértő segítségére szeretnénk támaszkodni.
Írta: Gradwohl Zoltán és Dózsa Gergely, Takarékbank Agrárcentrum
