Ahogy arról a NAK is írt, a települési természetes vízmegtartó projektek önkormányzatokat támogatnak, annak érdekében, hogy
- javítsák a térség éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességét;
- csökkentsék a klímaváltozásból fakadó kockázatokat, károkat, veszteségeket;
- kiegyensúlyozzák a vízhiány-víztöbblet egyenetlenségeket;
- zöldinfrastruktúrával alakítsanak ki pufferzónákat;
- megismertessék a fenntartható ökoszisztéma-alapú vízgazdálkodást és a tudás, a tapasztalat, a szükséges eszközök megszerzése által növelik a térség alkalmazkodó képességét.
A működő természetes vízmegtartó megoldások megismerésével a magyarországi önkormányzatok képesek lesznek hatékony és természetes módon reagálni a klímaváltozással összefüggő hatásokra. A módszertanok beépíthetőek lesznek a területrendezési tervezési gyakorlatba, illetve helyi szintű környezet-gazdálkodási stratégiákba. A természetes vízmegtartó megoldások javítják a helyi közösségek klímarezisztenciáját és jólétét, továbbá hozzájárulnak a helyi gazdasági kockázatok mérsékléséhez.
Az országban jelenleg öt természetes vízmegtartó megoldás modell (prototípus) kerül megvalósításra. Az öt beavatkozási mintaterület olyan magyarországi településeken található, ahol az éghajlatváltozás hatására felerősített jelenségként a közép-kelet-európai kistelepülésekre jellemző vízkockázatok és települési sérülékenység fokozottan tapasztalhatók.
Az 5 vízmegtartó modell:
Bátya (Bács-Kiskun megye). A beavatkozás során a térségben található kubikgödör vizes élőhelyként kerül helyreállításra kotrással és lankás rézsű kialakításával, amelynek eredményeként nyílt vízfelület jön létre. A tervek szerint a vizes terület több különböző mélységű kisebb medencéből fog állni, biztosítva azt, hogy állandó nyílt vízfelület és sekélyebb élőhely is kialakuljon. A bátyai vízmegtartási projektről korábban az Agrárszektor is beszámolt.
Magyar megoldás forradalmasíthatja a zöldségtermesztést: a paprikánál már bevált
Püspökszilágy (Pest megye). A település 2-3 évente jelentkező rekord szintű villámárvizei által okozott károkat hivatott csökkenteni. A villámárvíz jelentős talajlehordáshoz vezet, kárt okoz az épületállományban, miközben nyáron a völgyfenék teljesen kiszárad, ami a mezőgazdaságot, az ökoszisztémát és a talajvízkészletet hátrányosan érinti. A projekt célja az árhullámmal lezúduló víz és hordalék visszatartása a felső vízgyűjtőn, mielőtt az elérné az épített környezetet. E célból a vízmosásokban és a Szilágyi-patakban négy fából épített hordalékfogó műtárgy (fenékküszöb) kerül megépítésre.
Ruzsa (Csongrád-Csanád megye). A Duna-Tisza köze átlagos csapadékmennyisége csökken, aminek legfontosabb következménye a talajvízszint süllyedése. A település célja a csapadékvíz helyben tartása, a bel- és külterületeken egyaránt. A vízvisszatartás érdekében a külterületen meglévő csatornahálózatot tervezik a célnak megfelelő módon átalakítani, mely elsősorban a talajvíz-tartalékok visszatöltését szolgálja. Az egyik csatorna mintaterületként a helyi földhasználók közötti innovatív együttműködést fogja szolgálni, mely az időszakos elöntésekkel leginkább érintett földparcellák "zöldítését" segíti elő.
Rákócziújfalu (Jász-Nagykun-Szolnok megye). A régió a Tisza vízgyűjtő-területének középső szakaszán található, az árvíz, a belvíz, az aszály, a hőhullámok és a heves esőzések kockázatának rendkívüli mértékben kitett. A külterületen található csatornahálózat kerül itt is átalakításra a víz megtartására alkalmas műtárgyakkal, illetve egy alacsony fekvésű termőterület helyén 0,6 hektár kiterjedésű vizes élőhely kerül kialakításra hordalék eltávolításával, valamint gát és egy vízmegtartó műtárgy megépítésével.
Tiszatarján (Borsod-Abaúj-Zemplén megye). Az ártér a kiszámíthatatlan, erőteljes áradásoknak, a tartós és egyre gyakoribb aszályoknak, valamint a belvíznek egyaránt rendkívüli mértékben kitett. Ennek érdekében a kubikgödrökkel borított területen állandó, nyílt vízfelületeket fognak létrehozni, amelyek egymással összekapcsolt módon fognak működni. A talajvízbe beszivárogva a mezőgazdaság számára természetes vízellátást fognak biztosítani, illetve a vízvisszatartó létesítmények a belvíz befogadására is alkalmasak lesznek. Emellett szaporodó- és búvóhelyként, illetve táplálkozóhelyként szolgálnak majd a vízimadarak, a kétéltűek és a legelő állatállomány számára. Helyi ökoturizmus fejlesztése érdekében a helyreállított ártérben, a vizes élőhelyen és a kis tórendszer környékén látogató ösvény kerül kialakításra.
A projektek részletesebb leírása és a hozzájuk tartozó illusztrációk ezen a linken találhatóak.
