A film a WWF Magyarország szakmai vezetésével és a LIFE LOGOS 4 WATERS projekt partnereinek közreműködésével készült, melyet először 2025.01.30-án mutattak be egy sajtótájékoztató keretein belül. A filmet Szendőfi Balázs rendezte. Az alkotás bemutatja, hogy hazánk vizesélőhelyeinek mára több mint a 90%-a eltűnt, a meglévők jelentős része pedig nem jó állapotú. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és a természet megóvása érdekében rendkívül fontos szerepük lenne, azonban gazdasági megfontolásból ezeket a területeket más célokra használják. Lecsapolásuk megszüntetése és a területek helyreállítása egyre sürgetőbb feladat, erre hívja fel a figyelmet az új rövidfilm - írja közleményében a WWF Magyarország.
Az Eltékozolt vizeink film konkrét példákon keresztül mutatja be, hogy a múltban és a jelenben milyen gyakorlatok vezettek odáig, hogy Magyarország jelentős része – legfőképp az Alföld – egyre nagyobb vízhiánnyal küzd, ami a felszínen a vizesélőhelyek eltűnéséhez, a felszín alatt pedig a vízkészletek látványos gyorsaságú csökkenéséhez vezetett, különösképpen a Duna–Tisza közi Homokhátságon.
A film létrejöttét támogató, Együttműködésben a klímatudatos vízgyűjtő-gazdálkodásért című LIFE LOGOS 4 WATERS projekt keretében több éve elkötelezett munka folyik annak érdekében, hogy felhívják a figyelmet a hazánkat sújtó vízgazdálkodási problémákra, miközben konkrét megoldási lehetőségeket is bemutatnak. A projekt egyik kiemelt célja, hogy a települési és vízgyűjtő szintű, természetközeli megoldásokon alapuló, fenntartható vízgazdálkodás fontosságára felhívja a figyelmet. Ennek céljából született meg az Eltékozolt vizeink című rövidfilm elkészítésének gondolata.
Vízhiány fenyegeti Magyarországot? Itt az igazság, sürgősen lépni kell
A filmet nézve betekintést nyerhetünk abba, hogy hogyan szövik át a tájat az 1970-es évekig kiépült – és néha még napjainkban is bővített – belvízelvezető csatornák és vízelvezető árkok, és hogyan zúdul le a víz a szabályozott, egyenes patakokban. Így ahelyett, hogy az éltető víz lassan beszivárogna a talajba és elraktározódna a természetben, sebesen elfolyik, még jobban kitéve a területet a klímaváltozás miatt egyre súlyosbodó hőhullámok és aszályos időszakok hatásainak.
A rövidfilmben bemutatott szárazodás nem csak az elmúlt évszázadok gyakorlatának eredménye, hanem még ma is zajlik.
A szakértők egyetértenek abban, hogy a szárazodásnak számos oka van, de ezek közül csak néhányra lehetünk közvetlenül hatással. Az egyik legfontosabb a területi vízgazdálkodás módjának és a tájhasználatnak a megváltoztatása. A projektpartnerség, a természetvédelmi és vízgazdálkodási szakemberek elengedhetetlennek tartják a szemléletváltást ezen a téren.
A víz elvezetése helyett, ahol csak lehet, a természetes vízmegtartó megoldásokat kell előtérbe helyezni, amihez két kulcsfontosságú változás szükséges. Az egyik az évtizedekkel ezelőtt kiépített csatornarendszerek felülvizsgálata és a klímaváltozással beköszöntő új viszonyokhoz való adaptálása. Sajnos ezek működésükkel még ma is csapolják a tájat, és hozzájárulnak a területek kiszárításához. A csatornákon elhelyezett műtárgyak (például zsilipek) lezárásával ez a folyamat lassítható és visszafordítható. Emellett pedig az eltűnt vizesélőhelyek helyén vissza kell adni a területet a víznek: az új zöldmezős beruházásoknak nem szabad a táj további lecsapolását eredményezniük, a korábban lecsapolt vizesélőhelyek egy jelentős részét pedig helyre kell állítani, hogy az időszakosan megjelenő többletvizet elvezetés helyett meg lehessen őrizni a szárazabb időszakokra
– mondta Farkas Viktor Mátyás, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértője.
Itt a termelők véleménye: akkor kell megtartani a vizet, amikor van
Az Eltékozolt vizeink című rövidfilm legfőbb üzenete, hogy közösen kell helyet keresnünk a víznek a tájban, hogy megállítsuk Magyarország kiszáradását. A LIFE LOGOS 4 WATERS projekt ezt az üzenetet hivatott életre kelteni, hiszen a különböző szereplők – kormányzat, önkormányzatok, vízügyi szakemberek és civil szervezetek – közötti hatékony együttműködésre épít, és mutat példát a közös munkában rejlő lehetőségekre a vízgazdálkodás területén
- mondta dr. Szatzker Petra, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium projektvezetője a filmet bemutató esemény megnyitóján. A megdöbbentő szárazságot illusztráló képek mellett az Eltékozolt vizeink felvételeken mutat be olyan jó példákat is, ahol a természetalapú vízmegtartó megoldások megvalósultak: patakmedreket állítottak helyre, belvízelvezető csatornákat zártak le, teret adtak a víznek, ezáltal ma már a száraz, üres területek helyett buja természet nyújt otthont növény- és állatfajok tömegének.
A filmvetítés után kerekasztal beszélgetés keretein belül, Szendőfi Balázs, a film rendezője és természetfilmes, Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgató-helyettese és
Farkas Viktor Mátyás, a film producere és a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértője kitértek olyan kérdésekre is, mint a film célcsoportja, és elmondták, hogy a film mindenkinek készült, de azoknak a döntéshozók, szakemberek és érdeklődő laikusok is, akik a vízgazdálkodás és a természetvédelem témáira nyitottak, valamint a médiában dolgozók, akik segíthetnek az üzenetek szélesebb körű eljuttatásában. Emellett a film a társadalom szélesebb rétegeit is megszólítja, hiszen informatív, mégis közérthető módon mutatja be a csatornarendszerek hatásait és a vízmegtartás fontosságát.
A szakértők arról is beszéltek, hogy az elmúlt 200 évben Magyarország vizes élőhelyeinek 90%-a eltűnt, ami jelentős ökológiai és gazdasági problémákhoz vezetett, különösen a vízháztartási egyensúly felborulása miatt. A megoldás nem egyszerű, hiszen a korábbi folyószabályozások és az éghajlatváltozás hatásai hosszú távú szemléletváltást és rendszerszintű változtatásokat igényelnek, amelyek a vízmegtartásra és a fenntartható tájhasználatra épülnek - emelték ki. Az Eltékozolt vizeink című film a WWF Magyaroszág YouTube csatornáján elérhető.
