Egzotikus ültetvény a Dunántúlon: már itt is megterem a mediterrán luxusgyümölcs

Egzotikus ültetvény a Dunántúlon: már itt is megterem a mediterrán luxusgyümölcs

Pais-H. Szilvia
A Zala megyei Tormaföldén található Magyarország legnagyobb fügeültetvénye, ahol 4-5 hektáron közel 500 fügefa áll. A több mint kilenc éve telepített ligetben most már évente kétszer szüretelnek, és augusztus végétől egészen október közepéig van friss termés. Az Agrárszektor a magyar családi vállalkozás tulajdonosával, Utassy Lucával beszélgetett többet között arról, hogyan lehetséges, hogy nem fagy el ennek a mediterrán klímához szokott gyümölcsnek a termése hazánkban, mi a legnehezebb a fügetermesztésben, illetve, hogyan jött maga az ötlet, hogy ezzel a kicsit sem megszokott gyümölccsel kezdjen el foglalkozni.

2009 táján, elsőéves kertészmérnök hallgatóként Utassy Luca, a Fügeliget Kft. tulajdonosa édesapjával kezdett el gondolkodni azon, milyen jó is lenne egy közös mezőgazdasági vállalkozásba fogni. Édesapja agrármérnök, aki már korábban is kereste azokat a - főként mediterrán - növény kultúrákat, amelyeket érdemes lehet itthon meghonosítani. A füge mellett szóba jött a keki- vagy datolyaszilva és a kivi is, de ezek ilyen-olyan megfontolásból kiestek, ráadásul azóta mindkét gyümölcsöt termesztik már mások. Az elmúlt kilenc évben a dél-zalai Tormaföldén, a Szent János hegyen létrehozták Magyarország legnagyobb fügeültetvényét. Jelenleg 4-5 hektáron körülbelül 500 fügefa kezd érni, és legalább húszféle fajtájuk van. 2018-tól már évi kétszeri szürettel számolnak, legközelebb augusztus végén indul a szezon, és október közepéig meg sem állnak. Egyelőre jók a kilátások, szép koraőszi termésre számítanak.

A fügével kapcsolatban az elsődleges kérdés a téli fagy

Lehet bármilyen jó a termőföld, ha elfagy télen a növény, hiába minden munka. A fügeliget telepítését meteorológiai megfigyelésekre alapozták, a fügénél ugyanis bármily hihetetlen, de mínusz 15 fokig fagyálló. 

Különböző kutatási adatok alapján tudtuk, milyen helyek lehetnek ideálisak. Eleve csak olyan országrészek, területek jöhettek szóba, ahol tengerszint felett 250-300 méter magasságú dombokat találni, és azokat völgyek veszik körül. A hideg levegő ugyanis nehezebb, mint a meleg, a dombtetők klímája így sokkal enyhébb, mint a sík vidékeké. Itt, Tormaföldén is megfigyelhető, hogy alattunk a völgyben -25 fok is lehet, de nálunk a hegyen, a Fügeligetben akkor sem lesz -15 fok alatt a hőmérséklet

 - mondta az Agrárszektornak Utassy Luca. 

Fotó: Pais-H. Szilvia

Bár a fagyokat idén is el tudták kerülni, az extrém időjárási körülményeket ők sem tudják kivédeni. Egy hónapja leesett egyszerre háromhavi csapadék, akkor a fél termés a fán pusztult el, a tönkrement termést ráadásul egyenként kellett leszedni.

Mire van szüksége a fügének?

A fügetermesztés másik kulcsa a megfelelő hőmérséklet megtalálása mellett az évi kétszeri tápanyag-utánpótlás és gyakori fűnyírás. A tulajdonostól megtudtuk, hogy most lesz az első év, amikor komolyabb metszést is kell alkalmazni, eddig ugyanis olyan ütemben nőttek a fák, hogy nem nagyon kellett hozzájuk nyúlni. Egy-két éven belül viszont olyan magasak lesznek, hogy már nem tudnák a termés zömét leszüretelni.

A fügét elvileg még a moly és gombás megbetegedések is károsíthatják, de a tormaföldi ligetben ilyet még nem tapasztaltak. A szakember kiemelte, addig nem permeteznek, amíg nem muszáj, és az első tíz évben nem is kellett. Hozzátette, náluk a legnagyobb ellenség a hangya, a darázs, a rózsabogár, a nyúl és az őz, de a madarak is nagy károsítók, előszeretettel fogyasztják a termést. Ezek ellen az állatok ellen azonban nem nagyon lehet mit tenni, a nyulak ráadásul a füge rügyét szeretik, ahogy az őzek is. Idén télen például kilyukasztották a kerítést, beszabadultak, és 8-10 soron kettéharapták az összes ágat - meséli Utassy Luca. 

Fotó: Pais-H. Szilvia

A fügetermesztés legnehezebb része a szüretelés

Lucának a szülei mellett a férje segít, de ha idejük engedi, akkor testvérei is beszállnak. Mindannyian Budapesten dolgoznak főállásban, a két földrajzi helyszínt és munkát azonban nem mindig egyszerű összeegyeztetni. Luca idén úgy oldotta meg, hogy a nyarat home office-ban a tormaföldi fügeligetben töltötte, az ültetvényben ugyanis főként akkor van szükség folyamatos jelenlétre, amikor érésben van a gyümölcs, és hetente többször is le kell szüretelni. Ebben a 7-10 hétben folyamatosan szedni kell, ráadásul szinte azonnal muszáj értékesíteni is.

A leszedett füge még hűtőben is csak egy-két napot bír ki. Amit délelőtt szüretelnek, azt legkésőbb este el kell adniuk, különben tönkremegy, ez az aprónak tűnő körülmény pedig hihetetlenül megbonyolítja az értékesítési folyamatot. A tulajdonos elmondta, van egy nagyobb vevőbázisuk, akadnak, akik elmennek az ültetvényre, és maguk szedik le a termést, de vannak olyanok is, akik előre leadják a rendelést, a cég pedig elszállítja a friss fügét a pesti átvevő-pontjukra. A bonyolult értékesítési megoldások miatt gondolkoztak el azon, hogy szeretnének idővel olyan egységet építeni, ahol akár 150 kilónyi mennyiséget is be lehet egyszerre főzni. Az aszalással viszont már kevésbé éri meg foglalkozni. Aszalt fügét akkora mennyiségben hoznak be külföldről, hogy nem lehet felvenni velük a versenyt. Másrészt azt is tapasztalják, hogy a sok fajta között van egy vastagabb héjú, ami a szedés után akár négy napig is kibírja még, ez már óriási különbséget jelent. Ezt a fajtát szeretnék majd a jövőben szaporítani a tormaföldi fügeligetben is - tájékoztatta az Agrászektort Utassy Luca. 

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?