A múlt hét első napjaiban átmenetileg őszies időjárást okozó hidegfronthoz kapcsolódóan esett utoljára számottevő csapadék az országban - írja a met.hu. Akkor a legtöbb helyen 10-30 mm közötti mennyiség hullott, helyenként az Alföldön esett ennél kevesebb. Azóta azonban csak a nyugati és az északi országrészben fordultak elő elszórtan záporok, zivatarok, de az ország túlnyomó részén száraz időjárás volt a jellemző. A talajok a nyugati és az északi országrészben nedvesebbek, az Alföldön, különösen a déli részén szárazabbak. Ez a tendencia a felső 20 cm-en a legjellemzőbb, de a középső és mélyebb talajrétegekben is megfigyelhető. A felszín közeli réteg az előbbi területeken többfelé kimondottan sáros, míg az Alföldön nagy területen a 60%-ot sem éri el a nedvességtartalma a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában, az alsóbb rétegek pedig még szárazabbak.
A nyárvégi hőségnek véget vető hidegfront a múlt hét elején jelentősen lehűtötte a levegőt. A maximum értékek a Dunántúlon 20, keleten 25 fok alá estek vissza keddre, szerdától pedig hajnalonként is többfelé 10 fok alá csökkent a hőmérséklet. Csütörtöktől melegedés kezdődött, de a napi hőingás még a hétvégén is magas maradt, a 10-15 fokos reggeleket 25-30 fokos kora délutáni hőmérsékletek követték. A nagy napi hőingás erős harmatképződéssel járt, ami segített nedvesen tartani a felszín közeli talajrétegeket. Vasárnap újabb hidegfront érte el az északnyugati országrészt, és ott néhány fokkal ismét visszavetette a melegedés mértékét.
A kukorica és a napraforgó az érés fázisában járnak, egyre többfelé a növényszáradás fenológiai fázisa a jellemző. A keleti tájakon, ahol az átlagosnál esősebb volt a nyár első fele, az állományok gyönyörűek, a növények megkapták a virágzásra, valamint a szem- és magképződésre is a csapadékot, így igazán jó termésben lehet bízni. A képet az árnyalja kissé, hogy egyes táblák mélyebben fekvő részein a nyár folyamán időszakos vízborítás károsította a növényeket. A dunántúli területekre a nyár második felében érkezett a több csapadék, a szemfejlődés időszakára, de a korábbi csapadékhiány utólag már nem pótolható. A meleg időjárás kedvező a most érő gyümölcsök számára a megfelelő íz- és zamatanyagok kialakulásához. A csemegeszőlő mellett már a korai borszőlők szürete is elkezdődött. A megfelelő talajmunkák után jó magágyba kerülhetett a repcemag, a már elvetett növény pedig a csírázáshoz szükséges esőt is megkapta.
Az előttünk álló héten a jelenlegi számítások szerint csütörtökön és vasárnap hajnalban is csak súrolja térségünket északról egy-egy hidegfront, így ezeken a napokon kissé több lesz a felhő fölöttünk, és elszórtan egy-egy zápor, esetleg zivatar is előfordulhat, valamint megélénkül, néhol megerősödik a szél. A hét többi részén nem valószínű csapadék, és a szél is mérsékelt marad. A hét végéig összességében a talajok nedvességvesztésére lehet számítani, de továbbra is magas marad a napi hőingás, és jellemző lesz a bőséges reggeli harmat. A hajnali órák hőmérséklete többnyire 15 fok alatt, a fagyzugos tájakon kevéssel 10 fok alatt várható, míg napközben 25 és 30 fok közé melegszik a levegő.
