A mezőgazdasági eredetű metán az üvegházhatású gázok természetes körforgásának része, ezért sokkal kisebb szerepe van a Föld légkörének felmelegedésében, mint azt a klímaváltozási modellek eddig mutatták. Ezt a tényt figyelembe kell venni az EU metánstratégiájában. A metán tíz év alatt szén-dioxiddá és vízzé bomlik, ami a fotoszintézis útján a biomassza (takarmány) és a talaj szénkészletébe beépül a mezőgazdaság természetes szénkörforgásának részét képezve. Ezért a takarmányokba beépülő (biomassza-alapú) szén-dioxid mennyiséget teljes mértékben figyelembe kell venni az ágazati szintű metán-, illetve üvegházhatású gázkibocsátás mérlegében, olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán.

Az EU metánstratégiájában nagyobb hangsúlyt kell helyezni a fosszilis tüzelőanyagokból származó metánkibocsátás csökkentésére

A metán a gyors lebomlása miatt nem halmozódik fel és nem növeli a légkör felmelegedési potenciálját, míg a fosszilis tüzelőanyagokból származó szén-dioxid- és metán felhalmozódik a légkörben és növeli a globális felmelegedés lehetőségét. Ennek figyelembevétele a globális felmelegedés pontos modellezésénél elengedhetetlen, ha a gyors lebomlású üvegházhatású gázok is a modell részét képezik. Ebben a tekintetben újra kell gondolni a ma alkalmazott globális klímaváltozási modellt (GWP100).

Globális értelemben az állattenyésztés az EU-ban már nagyon hatékony (1,3 kg CO2eqv/kg tej, szemben a 2,4 kg CO2eqv / kg tej globális átlagával). Az EU mezőgazdasága 1990 óta nagyjából 20%-kal csökkentette metánkibocsátását, ugyanakkor 25%-kal növelte fajlagos termelékenységét.

Az európai gazdák legnagyobb érdekképviseleti szervezeteként működő COPA-COGECA szakértői egyetértenek abban, hogy a metánkibocsátás pontos nyomon követése, ellenőrzése és szakszerű jelentések készítése komoly kihívást jelentenek. Világos módszerekre van szükség a megfelelő kibocsátáscsökkentési célok megfogalmazásához. A mezőgazdasági üzemek metánkibocsátását egyszerűen és átfogóan kell ellenőrizni, hogy a gazdálkodókat terhelő többletköltségeket elkerüljük.

A mezőgazdaságban a metán képződésének két forrása van: a trágya és a haszonállatok emésztőrendszere. Ez utóbbi esetén a kibocsátás csökkenthető takarmányozási, tenyésztési, állategészségügyi, termelékenységi mutatók javításával. Ezek eléréséhez megfelelő szakmapolitikai keretre és az új technológiák bevezetését elősegítő beruházásokra van szükség. Új tenyésztési módszerek (pl. genomika) és takarmány-adalékanyagok alkalmazása az EU mezőgazdaságának versenyképességét javítják, valamint hozzájárulnak a harmadik országokba irányuló szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez. A nemzeti és az uniós jogszabályoknak biztosítaniuk kell a mezőgazdaság új technológiákhoz való hozzáférését.

A trágyakezelés módszere és a trágya biogázként való felhasználása jelentősen tudja csökkenteni a metánkibocsátást

A trágyaalapú biogáz előállításával nemcsak a trágya metánkibocsátása csökkenthető nullára, de a képződött biogáz hasznosítása révén az energiatermelés metánkibocsátása is csökken, hiszen ehhez az energiához nem fosszilis üzemanyagot használtak. Mivel a trágya nem szállítható nagy távolságokra, a helyben feldolgozását kell megoldani, amihez ösztönzőkre, támogatási programokra van szükség. A gazdaszövetkezetek kulcsszerepet játszhatnak a hozzáadott érték létrehozásában, ha a nyers biogázt sűrített vagy cseppfolyósított biogázzá alakítva értékesítik. Ehhez megfelelő gázhálózatot kell kialakítani.

Az EU hulladékkezelési szabályainak ösztönözniük és nem akadályozniuk kell a trágya és egyéb mezőgazdasági eredetű hulladékok, mint pl. növényi maradványok, alomanyagok és bioenergia-alapanyagok újra hasznosítását. A biogáz-előállítás során keletkező maradvány növeli a talaj szervesanyag-tartalmát és ezáltal javítja a talaj ellenálló képességét a klímaváltozás hatásaival szemben. A biológia törvényszerűségeit figyelembe vevő körforgásos gazdasági modell elősegíti a talaj szénmegkötését és a gazdaságok metán- és dinitrogén-oxid-kibocsátásának csökkentését. Az új üzleti lehetőségek és az ezek során képződött nagyobb jövedelem nemcsak a gazdákat, hanem az egész vidéki közösséget szolgálják majd, erősítve a fenntartható fejlődés mindhárom (környezeti, gazdasági és társadalmi) pillérét.

A COPA-COGECA 22 millió mezőgazdasági termelőt és családtagjaikat, valamint 22 000 szövetkezetet képvisel, amelyek 446 millió uniós polgárnak nyújtanak biztonságos, tápláló, kiváló minőségű és megfizethető ételeket. A gazdálkodók, erdőtulajdonosok és szövetkezeteik elkötelezettek a párizsi klímamegállapodás mellett, és hozzájárulnak a fenntartható fejlődési célok eléréséhez. A COPA-COGECA tagjai tehát elkötelezettek szén-dioxid-kibocsátásuk csökkentésében ezért számos kezdeményezésben vesznek részt (pl. EU Life projekt, Carbon Dairy, Beef Carbon, Carbon Action).

A fentebb vázolt megoldás fontos lépés lehet a fenntarthatóbb mezőgazdaság és vidéki területek érdekében. Mindezek akkor tudnak megvalósulni, ha az illetékesek megfelelő intézkedéseket hoznak és ezekhez hozzárendelik a szükséges forrást.