A nyugati határszélen, a Szigetköz szívében, Püskitől pár kilométerre, a töltés mellett, két Duna-ág között áll a kecskefarm, ami nem véletlenül lett élmény- és kalandpark is egyben. A természet bőkezű itt a környezettel, lehet a Duna-ágakban úszni, kenuzni, a farmhoz saját stég is tartozik, de két nemzetközi bicikliút is elhalad mellettük. Elektromos járműflottával rendelkeznek (kisautók és motorok), melyekkel kistúrák keretében hangtalanul, környezetkímélő módon lehet a farm latógatóinak betekintést nyerni a Felső- Szigetköz bámulatos és páratlan elővilágába. A kecskék napközben a szabadban legelnek, estére az istállóba kerülnek. A legkorszerűbb gépekkel végzik a fejést, az istálló szomszédságában egy profi sajtkészítő műhely áll - mindez közel tíz éve Árvay Péteré. Maga a farm a 2000-es években épült, direkt kecsketartásra és sajtkészítésre, az akkori legkorszerűbb technológiával szerelték fel. De csődbe ment a vállalkozás, aztán évekig üresen álltak az épületek.
- teszi hozzá.
Péterék pár éve vágtak bele a kecsketartásba, előtte átalakításokat végeztek. Most 25 fejős kecskéjük van, és 17 olyan állat, akik jövőre már fejhetők, így összesen 42 fős az állomány. Mint mondta, ez a létszám közelít ahhoz, amennyivel a farm el tudja tartani magát, de minimum 50 fejős kecskére lenne szükség. Nehezíti a helyzetet, hogy a tapasztalataik azt mutatják, hiába hoznak ide máshonnan kiskecskéket, általában csak azok maradnak egészségesek, amelyek ott a farmon születtek. Ezért úgy döntöttek, az állományt inkább fokozatosan növelik. Minden kecsketartó tudja, hogy a kecskék ellenálló állatok, ritkán betegednek meg. Viszont ha eléri őket egy betegség, ki sem ér hozzájuk az állatorvos, már elpusztulnak.
Súlyos betegség indította el ezen az úton
Túl sok húst evett, ez okozta a betegségét, ami húsz éve kezdődött, és egy komoly kór okán vegetáriánussá kellett válnia. Péter a kezdeti sokk után elkezdett tudatosan utánajárni, hogyan élhet egészségesebben, és éveken át vegán étrenden élt, a külföldi üzleti útjai során azon kapta magát, hogy rákapott az ízletes kézműves sajtokra. 2007-ben találkozott egy gyerekkori barátjával, aki a Szigetközben 100 kecskét tartott. Ő is autodidakta módon tanulta a sajtkészítést, készített kecsketejből krémsajtot, gomolyákat. Péter nem csak fogyasztani kezdte a kecskesajtot, hanem besegített barátjának az elosztásban és a marketinges munkába is:
2013-ban ezzel a barátjával találták meg az akkor már évek óta üresen álló szigetközi tanyarendszert, és átköltöztették ide a kecskéket. Pár év után Péter társa felhagyott a kecsketartással, így a farmon új segítség kellett. Akkor találkozott újra össze egykori biológia-technika szakos tanárával, akit szintén érdekelt a kecsketenyésztés, így azóta megint ketten viszik a farmot. 2016-tól két éven át a fejőállomány kialakításával foglalkoztak, az utóbbi időszak pedig az engedélyek beszerzéséről, és a sajtkészítés technológiájának kifejlesztéséről szólt. A vállalkozáson a tavaszi koronavírus-karantén sokat lendített - teszi hozzá Péter - ugyanis hónapokra leállt az autóipar, ő pedig egész nap kint dolgozhatott a farmon. Végre sikerült beszerezni az engedélyeket, és lett ideje a sajtokat is tökéletesíteni. Kitalálták a érintkezésmentes online kiszállítást, azóta, a fenntarthatóság jegyében, elektromos járművekkel házhoz is szállítanak.
Péter szerint a kecsketermék nemcsak egészséges, de az ember erőre is kap tőle
A kecsketejből készült élelmiszerek könnyen emészthetőek és kevés allergén anyagot tartalmaznak. Migrén és stressz esetében is igen jótékony hatásúak. A kecsketej kiváló alternatívája a tehéntejnek, és remek rák elleni védelem is egyben, ráadásul a laktózérzékenyek is fogyaszthatják. Ennek ellenére sokaknak fenntartásaik vannak, pedig a megfelelő körülmények között tartott kecske tejének nincs mellékíze. Viszont egy hátránya mégis akad, a kecske jóval kevesebb tejet ad, télen pedig egyáltalán nem lehet fejni:
Árvay Péter szerint a kecskesajt készítését nem lehet könyvből, sem iskolában megtanulni, és az ember hiába megy el mesterekhez, akkor is magának kell kitapasztalnia, hónapokon át tartó kísérletezéssek, hogyan érheti el a legjobb ízhatásokat. A Szigetköz Sajtműhelyben nem használnak a tejen, a sajtkultúrákon és a fűszereken kívül mást.
Ősszel a kecskék teje elapad, utána beviszik az istállóba az anyakecskéket, kezdetét veszi ugyanis a párzási időszak. A vemhességi időszak a kecskéknél napra pontosan 5 hónapig tart, így február végéig megszületnek a kicsik. Aztán mire a kiskecske enni tud, a mezőn már zöldell a fű. Amíg a kecskék nem adnak friss tejet, a kecskefarmon az érlelt sajtokkal foglalkoznak, de tehéntejet is felvásárolnak, télen abból is készítenek kézműves termékeket. A következő állomás pedig - meséli Péter - a camembert lesz. Az iskolában, ahol a sajtkészítést kitanulta, pont ezt a tételt húzta a vizsgán. Tavaszig, amíg leáll a kecskefejés, ezt a technológiát szeretné elsajátítani.
