Ausztrália nemzeti tudományos ügynöksége, a CSIRO bejelentette, hogy egy új céget hoznak létre annak érdekében, hogy vörös hínárból készített takarmánykiegészítők megalkotásával csökkentsék a szarvasmarhák metánkibocsátását. A vállalat kezdőtőkéjét, 13 millió dollárt (majdnem 4 milliárd forintot) a CSIRO-val együtt öt nagy befektető adta össze, írta meg a The Cattle Site.
A FutureFeed nevű magánvállalkozás feladata az lesz, hogy kereskedelmi forgalomba hozza az Asparagopsis nevű vörös hínárból készített takarmánykiegészítőt. Erről a hínárféléről ausztrál és amerikai tesztek bizonyították, hogy több mint 80%-kal képes csökkenteni a szarvasmarhák metánkibocsátását.
- mondta Karen Andrews, az iparért, tudományért és technológiáért felelős ausztrál miniszter.
A miniszter kitért arra is, hogy ez egy kitűnő példa arra, mi történik, amikor a kutatók és az ipar összefognak, hogy megoldásokat keressenek a világ valós problémáira. Karen Andrews emellett azt is kiemelte, hogy a világszínvonalú kutatások eredményeinek kereskedelmi forgalomba hozása új munkahelyeket és gazdasági lehetőségeket is fog teremteni.
Az újonnan létesített FutureFeed vállalkozás egy teljes ellátási láncot fog kifejleszteni az állattakarmány-kiegészítők számára, a vörös hínár termelésétől annak feldolgozásáig és a takarmánykiegészítő gyártásáig annak érdekében, hogy világszerte elláthassák a marha- és a tejipart. A vállalat számításai szerint a takarmánykiegészítő a 2021-es év közepén jelenhet meg az ausztrál piacokon, a globális piacokon pedig valamivel később.
Amikor a szarvasmarhákat Asparagopsis alapú takarmánykiegészítővel etetik, az nemcsak a metánkibocsátásukat csökkenti, de a produktivitásukat is növeli. A takarmánykiegészítőt a CSIRO, a Meat&Livestock Australia és a James Cook Egyetem közel öt éven keresztül fejlesztette és tesztelte. A CSIRO vezérigazgatója, Dr. Larry Marshall elmondta, hogy a FutureFeed valójában nem más, mint amikor a tudomány megold egy látszólag megoldhatatlan problémát, nevezetesen a károsanyag-kibocsátás csökkentését a bevételek csökkenése nélkül.
- mondta Dr. Larry Marshall.
A szakember beszélt arról is, hogy az új cég úgy fog választ adni a jelen néhány legnagyobb problémájára - így például az élelmiszerbiztonságra, a fenntartható gazdálkodásra és a klímaváltozásra -, hogy valós termékké változtatja a tudományos eredményeket, amely aztán új munkahelyeket és gazdasági növekedést hozhat az országnak. Azzal, hogy a FutureFeed-be is befektetett, a CSIRO folytatja a tudomány finanszírozását az ipar jövője érdekében, jelentette ki Dr. Larry Marshall.
A tudósok becslése szerint ha világszinten a szarvasmarha-tenyésztők és tejüzemek csak 10%-a átállna az új takarmánykiegészítő használatára, akkor azzal évente körülbelül 120 megatonna üvegházhatású gáz a légkörbe kerülését lehetne megakadályozni. Ez annyi, mintha egy évig 50 millióval kevesebb autó járna az utakon. Ugyanerre az eredményre jutottak új-zélandi kutatók is, akik tavaly ősszel kezdtek hasonló projektbe, hogy takarmánykiegészítőt hozzanak létre az Asparagopsis armata nevű hínárfajból, ahogy arról az Agrárszektor is beszámolt.
