Ha az átmeneti időszak 2020. december 31-én véget ér, akkor annak hátrányos hatása lesz az Egyesült Királyság mezőgazdasági ágazatára, amelyek jelenleg az Európai Unióval folytatott kereskedelemtől függenek, írta meg a FarmingUK. 2013 és 2017 között az exportált marhahús 82%-a, a szigetországban megtermelt és onnan kivitt tejtermékeknek, tojásoknak, zöldségeknek és gyümölcsöknek pedig a 78%-a került az uniós piacokra. Többen mégis úgy vélik, hogy a bárányágazat van a legnagyobb veszélyben, ugyanis a bárányhúsexportnál ez az arány 89%-os.
A 33 ezres taglétszámmal rendelkező, angol és walesi gazdákat tömörítő Country Land and Business Association (CLA) becslései szerint ha az exportok a 2019-es szinten maradnak, ám a megállapodás nélküli Brexit miatt bevezetésre kerülnek a vámok, akkor mintegy 3 millió, eredendően az uniós piacokra megtermelt vágott bárány nem fog eljutni a rendeltetési helyére. Ez az irdatlan húsmennyiség be fog ragadni a brit piacokra, ami nyomott árakat és mintegy 2 millió eladatlan vágott bárányt fog eredményezni.
A CLA véleménye szerint még ha drámai megugrás következne be a britek bárányfogyasztásában, és maximálisan kihasználnák az ország hűtőkapacitását, még akkor is több millió vágott bárány menne pocsékba. Arról nem is beszélve, hogy ha a Nagy-Britannia báránytermelésének java az ország határain belül maradna, az a bárányárak bezuhanásával járna. Sarah Hendry, a CLA vezérigazgatója elmondta, hogy a bárányágazat több szereplője is hatalmas nyomás alatt áll most.
- mondta Sarah Hendry.
Annak ellenére, hogy a brit kormány régóta ígért kárenyhítő intézkedéseket a no-deal Brexit által leginkább fenyegetett mezőgazdasági ágazatoknak, ezekből egyelőre még semmi sem látszik. Sarah Hendry már sürgette a kormányt, hogy hozzon létre nyújtson sürgős pénzügyi támogatást azoknak a mezőgazdasági vállalkozásoknak, amelyek már a csőd szélére kerültek. Ha az Európai Unió vámokat vet ki a mezőgazdasági termékekre, akkor sok gazda vevő nélkül találhatja magát, és csődbe mehet, jelentette ki a CLA vezérigazgatója.
- figyelmeztetett Sarah Hendry.
Az Egyesült Királyság zöldség- és gyümölcstermelése jobbára a hazai piacokra fókuszál, kicsi az export, a mezőgazdaság nagy része mégis a külső piacoktól függ, többnyire az Európai Uniótól. Ezzel egy időben számos uniós termelő függ az angol piacoktól. 2018-ban a Nagy-Britanniába érkező hústermékek 80%-a, a tejtermékek és tojás közel 100%-a az EU-ból származott. A brit fogyasztók uniós termékek széles skáláját vásárolják nap mint nap, különösen igaz ez a friss gyümölcsökre, zöldségekre és húsokra. 2018-ban az Európai Unió mintegy 38,2 milliárd font (több mint 15 ezer milliárd forint) értékben exportált élelmiszert az Egyesült Királyságba.
Sarah Hendry szerint ugyan helyes volt kemény tárgyalási stratégiával élni az uniós-brit tárgyalások során, ugyanolyan helyénvaló rámutatni, hogy milyen fontosak a brit piacok az európai gazdák számára. A CLA vezérigazgatója szerint ugyanakkor nem szabad szem elől téveszteni azt sem, hogy az uniós piacok is kiemelkedő fontossággal bírnak a brit termelők számára, és ha egy no-deal Brexitre kerül sor, akkor a brit kormánynak sürgős támogató intézkedéseket kell hoznia a mezőgazdasági szereplők védelmére mindaddig, amíg létre nem jön valamiféle megállapodás.