A nagy kínai dróngyártó, a XAG nemrég online konferenciát tartott a marsi növénytermesztésről. A Wageningeni Egyetem (WUR), a XAG, az ID Capital Pte és a VCearth tudósai és mezőgazdasági szakemberei arról beszélgettek, hogyan lehet majd a marsi talajon növényeket termeszteni, illetve hogyan lehetne a "vörös bolygón" egy zárt mezőgazdasági ökoszisztémát kialakítani drónokkal, robotokkal és az IoT segítségével, írta meg a Future Farming.
Justin Gong, a XAG társalapítója szerint a marsi növénytermesztés lehetőségein és buktatóin gondolkodva a szakemberek a jövő fenntarthatósági problémáival is foglalkoznak. Ha a jelenlegi kihívásai, mint például a klímaváltozás és a biodiverzitás csökkenése tovább folytatódik, elképzelhető, hogy egy nap a Föld felszíne is ugyanolyan ellenséges terep lesz, mint most a Marsé. A szakértő szerint ahhoz, hogy ezt elkerülje, az emberiségnek már most el kell kezdenie megtenni a szükséges óvintézkedéseket és a technológiákat a jövőbéli emberi élet fenntartásának kellene szentelnie.
Isabelle Decitre, az ID Capital Pte alapítója és vezérigazgatója elmondta, hogy a marsi mezőgazdaság innovatív megoldásainak megteremtéséhez több tudományterület sikeres együttműködésére lesz szükség. Ha az ember úgy gondol a Marsra, mint egy szélsőséges földi környezetre, azzal új meglátásokat szerezhet és kitolhatja a felfedezések határait annak érdekében, hogy megváltoztassa a földi mezőgazdaság jövőjét, mondta Isabelle Decitre.
Dr. Wieger Wamelink, a Wageningeni Egyetem vezető növényökológusa arról beszélt hogy Andy Weir nagy sikerű tudományos-fantasztikus regényének, A marsinak a növénytermesztési megoldásai működhetnének-e a valóságban, illetve hogy melyek azok a növények, amelyek a legjobb esélyekkel indulnának a Marson. A szakember 2013 óta vezeti a "Food for Mars and Moon" (Élelmiszert a Marsnak és a Holdnak) című projektet, amely a NASA jóvoltából a világon elsőként alkalmazhatott marsi talajstimulánsokat a növénytermesztési kísérletei során. Mostanáig Dr. Wieger Wamelink és a csapata kilenc növényt is sikeresen termesztett a marsihoz hasonló talajon, üvegházi körülmények között, többek között paradicsomot, retket, zabot, borsót és póréhagymát.
A szimulációhoz használt talaj egy hawaii-i vulkánból származik. Ennek a textúrája és az összetétele nagyon hasonlít a marsi, tápanyagszegény talajhoz, hiányzik belőle a reaktív nitrogén és magas a fém- és a perkloráttartalma. Dr. Wieger Wamelink tudományos áttörései előtt az volt a széles körben elfogadott tudományos konszenzus, hogy a marsi talaj a növénytermesztésre alkalmatlan. A szakember és a csapata 14 különböző növényfajjal végzett összehasonlító kísérleteket, amelynek során földi folyami homokot, holdbéli és marsbéli talajt kevertek össze talajjavítóként használt szerves anyagokkal. A kísérlet során több mag is elkezdett csírázni 24 órán belül, majd virágokat és gyümölcsöket hoztak, mint a rendes földi növények, ismertette a tudós. A szimulált marsbéli talajon termesztett zöldségeket letesztelték arra is, hogy emberi fogyasztásra alkalmasak-e.
- jelentette ki Dr. Wieger Wamelink.
A tudós beszélt arról is, hogy a burgonya nemcsak jó ízű és számos, egészségügyileg és táplálkozásilag előnyös tulajdonsággal rendelkezik, hanem könnyen termeszthető és kicsi a helyigénye is. A szakembereknek még a kevéssé kedvező körülményeket szimuláló üvegházi kísérlete során is sikerült 10 hét alatt eljutnia a betakarításig. Dr. Wieger Wamelink szerint a Marson a kezdeti időkben az építési munkálatok még nagyon drágák és bonyolultak lesznek, épp ezért fontos, hogy meglegyen az élelmiszerbiztonság egy kevés helyen is nagyobb mennyiségben termeszthető növénnyel.
A konferencián a résztvevők kitértek arra, hogy a mezőgazdasági munkások biztosítása komoly kihívás lenne a Mars terraformálása során. Justin Gong szerint ez egyedülálló lehetőséget nyújt a jelenleg is létező, emberi közreműködés nélküli növénytermesztési technológiáknak. A szakember szerint ahhoz, hogy a Marson ember nélküli gazdaságok létesüljenek, először meg kellene alkotni az intelligens üvegházat, amit a víz és a termékeny talajok utánpótlásának kellene követnie. Ha ezek megvalósulnak, az ültetéstől a betakarításig a teljes folyamatot automatizálni lehetne. Ami persze azzal jár, hogy az önálló munkavégzésre alkalmas felszereléseknek is nagy mennyiségben a telepesek rendelkezésére kellene állnia.
Jelenleg a gépeket még nem lehetne valós időben távirányítással vezérelni, jelenleg több mint 20 percig tart, amíg a rádiójelek megteszik a Föld és a Mars közötti utat. Justin Gong szerint a Marson olyan mezőgazdasági robotokra és drónokra lenne szükség, amelyek teljesen önállóan is képesek pontosan dolgozni. Közben olyan IoT-n és mesterséges intelligencián alapuló rendszereket kell kifejleszteni, amelyek képesek adatokat gyűjteni a növények növekedéséről, a talaj állapotáról, a mikroklímáról, és elemezni ezeket, valamint fel tudják ismerni a különféle problémákat, és segítséget nyújthatnak a marsi telepeseknek a mezőgazdaságit illető döntéshozatalban.
Egy fenntartható, zárt láncú mezőgazdasági ökoszisztémához mikroorganizmusokra és beporzókra is szükség lesz. Dr. Wieger Wamelink és csapata talajkísérleteik utolsó fázisában ezt a problémát vizsgálják, a mintákhoz emberi vizeletet adva, hogy az struvitforrásként növelje a hozamokat. A szakember szerint a Marson a növénytermesztés csak az okos üvegházakban lesz kivitelezhető.
- tette hozzá Dr. Wieger Wamelink.
Az online konferencia angolul az alábbi videóban tekinthető meg:
