Rikk István, a Corteva Agriscience marketing vezetője elmondta, hogy a vállalat a tavasz óta a biztonságra törekszik, valamint a dolgozók, ezek családtagjai, illetve a partnereik egészségének megőrzésére. Ezért minden szinten, minden országban és régióban létrehoztak egy krízismenedzsment csapatot, amely folyamatosan figyeli a járványhelyzet alakulását, elemzi a beérkezett adatokat és informálja a dolgozókat. A cég felfüggesztett szinte minden nemzetközi utazást, lemondta a részvételét az összes releváns rendezvényen, utazásokra és személyes találkozókra kizárólag halaszthatatlan üzleti ügyekben, a legszigorúbb óvintézkedések mellett kerülhet sor. Rikk István beszélt arról is, hogy Corteva Agriscience konzervatív álláspontot képvisel a korábbi munkamenethez való visszatérés kapcsán.
Rikk István beszélt a Corteva eredményeiről a növénynemesítés és a növényvédelem területén. A szakember beszámolt arról, hogy milyen kívánatos tulajdonságokkal kell rendelkeznie a sikeres hibrideknek, és milyen eredményeket értek el ezen a területen. A Corteva magyar kukoricanemesítési csapata megkapta az Achievement in Crop Excellence Award díjat 2019-ben, és a napraforgó nemesítésben is szép eredményeket értek el a magyar szakemberek. A vállalat 2020-ban kutatási és fejlesztési, valamint csomagolási innovációs és egyéb, termékgyártási kiválósági díjakat is nyert. Rikk István röviden bemutatta a Corteva új hatóanyagait is, amelyek közül a gyomirtó Arylex, az éter típusú piretroid hatóanyag, a Magma, valamint a peronoszpóra ellen kifejlesztett Zorvec gombaölő érdemel említést.
Jean-Philippe Riffat, a Corteva Agriscience közép-európai régiójának értékesítési igazgatója ismertette a cég harmadik negyedéves eredményeit, valamint kifejtette a korábban már többször emlegetett fenntarthatósági célokat is, amelyeket a vállalat 2030-ig tervez elérni. A szakember elmondta, hogy a tavalyi évhez képest a cég az értékesítések tekintetében 2020-ban 1-2%-os növekedést produkált globálisan, az organikus árbevétel pedig 5-6%-kal növekedett a 2019-es szinthez képest. Jean-Philippe Riffat elmondta, hogy az új termékeknek és innovációknak köszönhetően a cég bizakodóan tekint a 2021-es évre, és úgy számítják, további növekedést fognak elérni abban az időszakban is. A szakember a globális eredmények mellett a regionális számokat is ismertette, ezek szerint az európai, közel-keleti és afrikai régióban 4%-os volt a növekedés az értékesítésekben, az organikus árbevételeket illetően pedig 8%-kal emelkedtek. A közép-európai régióban az engedélyezés terén tapasztalható kihívások ellenére is 8%-os növekedést tudtak produkálni. Jean-Philippe Riffat elmondta, hogy Magyarország jelentősen hozzájárult ehhez a növekedéshez, az országban a vetőmag-értékesítések 10%-kal nőttek.
A szakember beszélt a Corteva Agriscience fenntarthatósági céljairól is. A cég korábban 14 pontban foglalta össze a vállalásait a következő tíz évre. Ezek között szerepel az, hogy szeretnének különféle képzéseket biztosítani 25 millió gazdálkodónak, 500 millió kis gazdaságban élő életminőségén szeretnének javítani, valamint csökkenteni szeretnék az üvegházhatású gázok kibocsátását is. Emellett a vállalat a következő évtizedben mintegy 30 millió hektáron tervezi javítani a talaj egészségét, fejleszteni a vízfelhasználást és összesen 10 millió hektáron szeretnék növelni a biodiverzitást. Közösségi oldalról a Corteva emellett külön hangsúlyt fog fektetni az alkalmazottaik biztonságának garantálására, valamint a nők, fiatalok és a közösségek jelenlétének megerősítésére az ágazatban. A következő tíz év alatt 1 millió órányi társadalmi munkát szeretnének végezni a közösségek érdekében, és növelni szeretnék az ellátási lánc átláthatóságát. Technológiai oldalról pedig - egyebek mellett - az új termékeknél a fenntarthatósági kritériumok betartását, a fenntartható csomagolások alkalmazását vállalták. Ahogy Jean-Philippe Riffat fogalmazott, a cégnek nincs külön fenntarthatósági stratégiája, mert a fenntarthatóság "A" stratégia. A regionális értékesítési igazgató beszámolt arról is, hogy ezen fenntarthatósági célkitűzések részeként a következő évtizedben évente 10 ezer magyar gazdának szeretnének tréningeket tartani az új hatóanyagokról, termékekről és innovációkról, valamint tanácsadást nyújtanának a termelők részére különféle témákban.
Ezt a témát fejtette ki Borsos László, a Corteva Agriscience magyarországi ügyvezetője is, aki elmondta, hogy a vállalat fenntarthatósági célkitűzései Magyarországon a következő területeket érintik: a parlagfű elleni hatékony védekezés, a terméshozamok növelése fenntartható módszerekkel, a vízfelhasználás hatékonyságának növelése, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése. A szakember elmondta, hogy a parlagfű nemcsak az emberi egészségre, de a mezőgazdasági termelésre is komoly problémát jelent, különösen a napraforgóra nézve veszélyes. Ha egy négyzetméteren 10 darab parlagfű-növény található, az hektáronként már 300 kg-os termésveszteséget jelenthet, a terméspotenciál pedig 33%-kal csökken. Borsos László elmondta, hogy ez a probléma hamarosan megoldódhat, ugyanis a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) már két éve engedélyezi a Corteva parlagfű ellen kifejlesztett gyomirtójának szükséghelyzeti felhasználását, ami remélhetőleg jövőre a végleges engedélyt is megkapja. A szakember a nitrátérzékenységgel kapcsolatban kifejtette, hogy a magyarországi mezőgazdasági területek jelentős része nitrátérzékeny, ellenben a kijuttatott nitrogén 40-70%-a elvész (kimosódik vagy gáz formájában elpárolog). A vizsgálatok szerint a nedvességgel telített talajból a nitrát jóval hamarabb eltűnik, erre lehet megoldás a Corteva nitrogénstabilizátora, amely két hétig blokkolja a nitrogénlebontó baktériumok aktiválódását a talajban, ezáltal 7%-kal több termés és 28%-kal jobb nitrogén megkötés érhető el, valamint 16%-kal csökkenthető a lemosódás, és 51%-kal kevesebb üvegház hatású gáz kerül a légkörbe.
Nagy Lajos, a Corteva Agriscience termelési igazgatója arról beszélt, hogy a Corteva magyarországi hibridkukorica vetőmag-előállító területe a mindenkori hazai előállító terület 40-55%-a, évjárattól függően. Corteva 2020-ban közel 14 ezer hektáron állított elő hibridkukorica vetőmagot, és 2021-re ez tovább fog nőni. A szakember elmondta, hogy a vállalat céljai között szerepel a termelői kör vetőmag-előállításának segítése különféle gépek rendelkezésre bocsátásával, állandó szakmai felügyelettel, díjmentes szülői vetőmag biztosítással és betakarítással. Nagy Lajos elmondta, hogy az agrárinformatikára alapuló csúcstechnológia mára már része a mindennapoknak. A Cortevánál már alkalmaznak területfelmérést térképes adatbázisok készítésére, és megalkottak egy virtuális táblatörzskönyvet, amely táblaszintű adatbevitelt, -kezelést, -elemzést tesz lehetővé, valamint riportok készítését. A vállalat emellett rendelkezik egy 2-3 naponta frissülő, műholdakra alapozott információs rendszerrel, élen jár a drónos táblamonitorozásban és a mezőgazdasági drónfelhasználás erősítésében. A szakember kiemelte a vállalat öntözési menedzsmentjét, a táblák szenzoros monitorozását, a szemnedvesség táblán történő meghatározására megalkotott spektrofotométert és a valós idejű hozamszint nyomonkövetési rendszert is. Ez utóbbi a csőtörőkre szerelt hozammérők adatait regisztrálja és elemzi, ezáltal táblaszintű hozamtérképeket képes alkotni. Nagy Lajos ismertette a szarvasi vetőmagüzem új technológiáit, így például a fosztó épület optikai válogatóit, amelyek szín, alak és méret szerinti válogatásra is képesek, valamint a kondicionálás során szín szerinti válogatókat, amelyek színárnyalat, forma és alak szerinti válogatást tesznek lehetővé. A szakember beszámolt arról is, hogy a szarvasi vetőmagüzemben előállított termékek 70-75%-át exportálják, a fennmaradó 25-30%-ot pedig a hazai piacon értékesítik.
(A cikkben szereplő képek a Corteva Agriscience tulajdonát képzik.)
