A robot munkája során érzékeli, meddig tart a fóliasátor, és amint kiér alóla, azonnal abbahagyja a permetezést és lelassít 1,8 km/h-s sebességre. Ezek után az előre beprogramozott útvonal alapján megkeresi a következő fóliasátrat, és ott ismét munkához lát. Az első és a hátsó kerekei egyaránt fordulnak, így sokkal könnyebben képes ismét irányba állni. A robot úttartásáról egy RTK GPS gondoskodik. Amikor az eprek között van, és permetező munkát végez, 2,4 km/h-s sebességre gyorsít, írta meg a Future Farming.
A robot 2 óra alatt 16 fóliasátorban tud növényvédelmi kezelést végezni, ez alatt több mint három hektárnyi területet fed le. Niels Huijsmans, a nispeni HG Eerenburg termelője elmondta, hogy minden fóliasátrukban öt sor található, amelyeket háromnaponta kezelnek a Bayer Serenade növényvédő szerével. Ha ezt egy emberi irányítású traktorral kellene megcsinálniuk, képtelenek lennének rá. Ezzel a robottal azonban rengeteg munkát megspóroltak maguknak: a kezelésre kijelölt napokon előkészítik a gépet, ami aztán elvégzi magától a munkát. A robot működése okostelefonról nyomon követhető, a termelő akár folyamatosan is figyelheti, hogy épp melyik fóliasátorban tartózkodik a robot, és hogy minden alkatrésze hibátlanul működik-e.
A robotnak nincs rendes külső borítása, emiatt úgy tűnik, mintha még mindig prototípus lenne, holott a működését és a funkcionalitását tekintve annál jóval fejlettebb már, árulta el Niels Huijsmans. A termelő azt is elárulta, hogy a robot úgy jött létre, hogy egy évvel ezelőtt megkérdezte a holland mezőgazdasági eszközöket gyártó Kriesels vállalatot, hogy mennyire megvalósítható egy önvezető szerszámhordozó gép.
Mivel a Kriesels és a HG Eerenburg korábban is szorosan együttműködtek egymással, viszonylag hamar kifejlesztettek egy teljesen működőképes prototípust a géphez. Ruud Bierbooms, a robot egyik megalkotója elmondta, hogy a projektbe szándékosan nem hívtak be egyetlen már meglevő, önvezető járműveket fejlesztő céget sem. A szakember szerint ezzel a lépéssel a saját elképzeléseik szerint, a saját tempójukban fejleszthették ki a robotot, és nem kellett további külső partnerekre támaszkodniuk, és másokhoz alkalmazkodniuk.
A robot vázát és a felfüggesztést a Kriesels alkotta meg, leginkább a "próba-szerencse"-elv alapján. A jármű meghajtásához megfelelő elektromos motorral és váltóművel rendelkeztek, ezeket csatlakoztatták egymáshoz, és egy traktor erőleadó tengelycsonkjain tesztelték, hogy képes-e az elképzeléseknek megfelelő teljesítmény leadására. A gép RTK GPS segítségével navigál. A fejlesztési fázisban kipróbálták egy másik vállalkozás helyzetmeghatározó rendszerét is, de nem vált be. Ezek után a Kriesels GPS-technikusa kifejlesztett egy olyan rendszert, amivel átlagosan 32 műhold jeleit tudták fogni. Az RTK-rendszer korrekciós jele egy adón keresztül, a szerverről érkezik. A térképet pedig a Trimble GPS-rendszerével alkották meg.
A robotot meghajtó villanymotort egy generátor táplálja. A generátor előre meghatározott sebességgel működik, ami biztosítja az alacsony üzemanyag-fogyasztást. Ruud Bierbooms emellett azt elárulta, hogy így sokkal olcsóbb volt, mintha akkumulátorokkal meghajtott elektromos hajtásláncot használtak volna, amihez ráadásul speciális motorokra is szükségük lett volna. A fejlesztés következő lépése az lesz, hogy OptrX szenzorokkal szerelik fel a robotot, ami a változó mértékű kijuttatást is lehetővé teszi majd
A robotnak egyelőre csak egy működő példánya van, aminek még neve sincs. A robot kereskedelmi forgalomban emiatt nem kapható, de ha a Kriesels elégedett lesz a géppel, elképzelhető, hogy a későbbiekben piacképes terméknek nyilvánítják majd, és megkezdik a tömegtermelését.
(Címlapkép forrása: Joost Stallen)