A tagállamok már 2,5 éve egyeztettek a KAP reformjáról, az ötödik uniós soros elnökségen át folytatódtak a tárgyalások, mígnem most a német soros elnökség időszaka alatt megszületett a tagállamok minisztereit tömörítő Tanácsban a megállapodás, noha még néhány órával ezelőtt is erősen kérdéses volt, hogy ez összejön - írja a Portfolio. A Tanács oldalán elérhető összefoglaló szerint a most megszületett elvi egyezség alapján kezdődhetnek meg a tárgyalások az Európai Parlamenttel, illetve az Európai Bizottsággal a végső keretek kialakításáról.
Jön az év csúcsrendezvénye az agráriumban
A mai alku mérföldkő az uniós agrárpolitika átalakulása kapcsán és magyar szempontból is kulcsfontosságú egyrészt az éghajlatvédelmi és környezetvédelmi szempontok miatt, másrészt azért, mert az 1074 milliárd eurós 2021-2027-es uniós költségvetés mintegy egyharmadát teszik ki a KAP-ra szánt források. Így tehát a magyar gazdáknak anyagilag is lényeges, hogy milyen döntések születtek.
Mit mond Nagy István magyar agrárminiszter?
- jelezte Nagy István agrárminiszter az MTI-nek. Rámutatott: a megállapodás alapvetően fogja meghatározni a magyar mezőgazdaság támogatási rendszerének és termelési feltételeinek jövőjét a 2023-2027 közötti időszakban. Hangsúlyozta, a közvetlen támogatási rendszer, a mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházások támogatása, a termeléshez kapcsolódó környezetvédelmi feltételek, a fiatal gazdák vagy a kisgazdaságok támogatása együttesen biztosítja majd a magyar mezőgazdaság versenyképes fejlődését. Jó hír az állattenyésztőknek és a kertészeknek egyaránt, hogy a termeléshez kötött és az átmeneti nemzeti támogatások is megmaradnak - tette hozzá.
Mekkora összegekről beszélünk Magyarország kapcsán?
Orbán Viktor kormányfő a nyári uniós költségvetési alku után arról tájékoztatta a magyar parlamentet, hogy hazánk az uniós mentőcsomagból és költségvetésből összesen mintegy 40,7 milliárd euró vissza nem térítendő támogatáshoz juthat, továbbá 10 milliárd euró hitelt vehet fel. A teljesítendő befizetések nagysága mintegy 11 milliárd euró lesz. Ezt az 50,7 milliárd eurót 2018-as árak mellett kell érteni, és ebből a KAP első pillérében (közvetlen kifizetések) a Portfolio becslései szerint 8,2 milliárd eurót használhat majd fel az ország 2021-2027 között és ennek 20%-a lenne elkülönítve az ökológiai rendszerek támogatására. A második pillérben pedig kb. 3 milliárd eurót használhatunk majd fel, amihez 1 milliárd euró körüli társfinanszírozás is adódik. Ezek az összegek a mostani 2014-2020-as ciklusban elérhető forrásokhoz képest rendre 16% (KAP I.), illetve 7% körüli (KAP II.) csökkentést jelentenek. Mivel a 2018-as árszint óta eltelt 2 év, így folyó áron ezek a kasszák már jóval nagyobb elosztható pénztömegeket jelentenek.
Mik a megállapodás legfontosabb újításai?
Néhány főbb irány a most megszületett KAP-reformról:
- Fontos újdonság a KAP eddigi kereteihez képest, hogy a tagállamoknak kötelező lesz ökogazdálkodási rendszerek kialakítását vállalniuk, és a közvetlen kifizetésekből (I. pillér) egy 20%-nyi keretet dedikáltan elkülönítenek arra, hogy az ilyen célokat finanszírozzák
- Ez azt jelenti, hogy minden gazdának, még a legkisebbeknek is kell majd környezetvédelmi szempontú vállalásokat tennie (cserébe egyszerűsített bürokratikus szabályokat ígérnek nekik), de aki többet vállal, például ökogazdálkodási rendszerekben vesz részt, az több forrást is kaphat és így lehet majd ezt az elkülönített 20%-nyi részt elkölteni
- Lesz egy 2 éves átmeneti periódus arra, hogy a tagállamok fel tudjanak készülni erre a nagy átállásra, a rendszerek felállítására, így tehát lesz rugalmasság a rendszerben, hogy a pénzeket ne veszítsék el az országok ezzel a nagy változással együtt sem.
- Az ökogazdálkodási rendszerekre néhány indikatív példát is felsorol a mostani alkuról szóló összefoglaló, így például olyan gyakorlatok tartoznak ide, mint a precíziós gazdálkodás, az erdőgazdálkodás és az ökofarmok, de a tagállamok szabadon tervezhetik meg saját eszközeiket az otthoni igényeik alapján.
Éppen ezt a rugalmasságot hangsúlyozza az összefoglaló, miszerint a környezet- és klímavédelmi célok rögzítése mellett az elérés útjában van mozgástere a tagállamoknak.
