2010 és 2020 között az hús- és tejtermék-alternatívák kiskereskedelmi értékesítése majdnem 10%-kal növekedett, olvasható az ING oldalán. Ez az eredmény jórészt annak köszönhető, hogy új termékek jelentek meg a piacon és a köztudatban, mint például a növényalapú hamburgerek, italok és jégkrémek, valamint annak, hogy egyre hangsúlyosabbak az egészség, az állatjólét és a fenntarthatóság kérdései a fogyasztói döntésekben is. A nagy növekedés ellenére a növényalapú élelmiszer-alternatívák még mindig csak egy kis részét képezik az élelmiszerszektornak. A hústermékek alternatívái mindössze a piac 0,7%-át jelentik, a tejtermékek helyettesítői pedig csak a 2,5%-át.
Emellett van egy regionális különbség is Európán belül a növényalapú élelmiszer-helyettesítők használatát illetően, különösen a termékpaletta és az árak tekintetében. Az Egyesült Királyság piaca a legfejlettebb, itt az alternatív tejtermékek és húsok kiskereskedelmi értékesítése majdnem eléri az 1 milliárd eurót is. Ezt követi a francia és a német piac. Ezzel szemben az egy főre eső fogyasztás Skandináviában és a Benelux-államokban a legmagasabb.
Jelenleg a növényalapú élelmiszer-helyettesítőknek három komoly hátránnyal rendelkeznek a természetes hússal és tejtermékekkel szemben. Először is, ezek meglehetősen drágák, emellett pedig az ízük, a kinézetük és az összetételük (vagyis a felhasználói élmény) is elmarad a hagyományos élelmiszerekétől, valamint a hozzáférhetőségük is limitált. Ha a gyártók a fogyasztók szélesebb közönséget akarnak megnyerni a növényalapú alternatíváiknak, akkor csökkenteniük kell az eredeti termék és a helyettesítő közötti árkülönbséget, javítaniuk kell a felhasználói élményen és a hozzáférhetőségen.
Az Egyesült Királyságban ezek az árak már alacsonyabbak, hiszen a növényalapú élelmiszerek piaca fejlettebb, és a kiskereskedelmi környezet is erősen kompetitív. Ezzel szemben Olaszországban például még mindig azokat a fogyasztókat célozzák a növényalapú élelmiszer-helyettesítőkkel, akik hajlandóak többet fizetni ezekért a prémium termékekért.
Az élelmiszeriparban és az ellátási láncban zajló beruházások és innovációk azt mutatják, hogy a következő öt évben komoly változások lesznek mindhárom, a fentebb említett korlátozó tényező tekintetében. Az ING elemzői arra számítanak, hogy a hús- és tejipari alternatívák piaca képes lesz fenntartani a 10%-os éves növekedési rátáját 2025-ig. Ez azt jelentené, hogy a növényalapú húshelyettesítők kiskereskedelmi értékesítése 2,5 milliárd euróra nőhet, a tejtermékek alternatíváinak értékesítése pedig elérheti az 5 milliárd eurót is 2025-re. Vagyis - a szakértők számítása szerint - a hústermékek alternatívái a teljes piac 1,3%-át jelentenék, a tejtermékek helyettesítői pedig a piac 4,1%-át tudhatnák magukénak.
A növényalapú helyettesítő élelmiszerek folyamatos növekedése a teljes élelmiszer-értékláncra hatást gyakorol, ám némely területeken nagyobb változásra van szükség, mint máshol. Míg az olyan start-up vállalkozások, mint a Beyond Meat és az Oatly, valamint a gyorsan forgó fogyasztási cikkeket értékesítő gyártók, mint a Danone, a Nestlé és az Unilever építettek a növényalapú termékekre, és elkezdtek belépni a hús- és tejpiacra, a legtöbb hagyományos hús- és tejipari vállalat várakozó állásponton maradt. Ezen már többen változtattak, és számos hús- és tejipari vállalat elkezdett kísérletezni a növényalapú alternatívákkal a meglevő termékpalettájuk mellett.
A technológiát és az alapanyagokat illető folyamatos beruházások kifinomultabb termékeket eredményezhetnek, és a gyengébb minőségű termékeknek komoly nehézségeket fog okozni az, hogy az üzletek polcain maradjanak. Az élelmiszeripar beszállítói számára a növényalapú alternatívák trendje egyszerre jelenthet lehetőséget és fenyegetést. Számos hozzávaló- és gépgyártó képes kiszolgálni az állati és növényi termelőket, míg a gazdálkodók jobban függenek az állati vagy a növényi értéklánctól.
A növényalapú élelmiszer-helyettesítők nagy figyelmet követelnek maguknak, de a számok azt mutatják, hogy még messze nem ért véget a hús- és tejalapú táplálkozás korszaka Európában. A hús- és tejtermékek számos jellegzetességét nagyon nehéz utánozni, és a két ágazat puszta mérete a növényalapú helyettesítőkhöz képest is akkora, hogy nem magától értetődő, hogy az alternatívák valaha is meg fogják előzni a hús- és tejtermékeket a kiskereskedelmi értékesítésben. Még ha az élelmiszer-helyettesítők a mostani tempójukban növekednek, értékesítés szempontjából csak a 2050-es évek második felére érhetik csak utol a hagyományos élelmiszereket. Ha valami ilyen kis bázisról indul, az azt jelenti, hogy évtizedeknek kell eltelnie, mire a helyettesítő túlszárnyalhatja az eredeti termékeket, jelentették ki az elemzők.
