A közzétett tanulmány 12 kereskedelmi megállapodás - EU által nemrégiben megkötött vagy végrehajtott, valamint az uniós napirenden szereplő - agrár-élelmiszeripari ágazatra gyakorolt lehetséges hatásait vizsgálja 2030-ig - írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Megvilágítja a kereskedelem, a termelés és az ár összesített hatásait az EU mezőgazdasági ágazatának egészére nézve, miközben számszerűsíti az egyes mezőgazdasági ágazatok piaci fejlődését is. Ez a tanulmány egy 2016-ban elkészült jelentés frissítése.

A 2 tanulmány között változás például, hogy a tanulmányok két különböző szabadkereskedelmi megállapodást vesznek figyelembe (Chile és Malajzia váltja fel az USA-t és Törökországot), hogy tükrözzék az EU kereskedelmi menetrendjének változását. Míg 2016-ban a figyelembe vett szabadkereskedelmi megállapodások többsége még nem volt lezárva (csak Vietnámmal és Kanadával folytattak tárgyalásokat), a jelenlegi tanulmányban 12-ből 5 már lezárult (Kanada, Japán, Vietnam, Mercosur és Mexikó). Ezenkívül ez a tanulmány a megkötött szabadkereskedelmi megállapodások tárgyalásos eredményét modellezi, ideértve az adott kereskedelmi partnereknek nyújtott vámkontingenseket is. Továbbá ez a tanulmány figyelembe veszi az Egyesült Királyság EU-ból való kilépését, eredményeit 27 tagállamra alapozza, és az időhorizont 2025-ről 2030-ra meghosszabbodott.

A friss jelentés két forgatókönyvet vázol fel: egy ambiciózus forgatókönyvet, valamint egy óvatosabb (konzervatív) forgatókönyvet. Ezen forgatókönyvek eredményeit pedig párhuzamba állítja a 2030-ra vonatkozó, a szokásos üzletmenetre vonatkozó referencia-forgatókönyv szerinti eredményekkel.

Az eredmények összességében mindkét forgatókönyv esetében pozitív hatást mutatnak az EU agrár-élelmiszeripari kereskedelmi mérlegére 2030-ig. Míg az uniós kereskedelmi partnerek piaci hozzáférést kapnak az EU-ban, az uniós export jelentős növekedése is lehetővé válik. A 12 szabadkereskedelmi partner felé irányuló uniós agrár-élelmiszeripari export várhatóan 25 %-kal (konzervatív forgatókönyv), illetve 29 %-kal (ambiciózus forgatókönyv) nő, míg a behozatal (a konzervatív számítás szerint) 10 %-kal, illetve (az ambiciózus megközelítés szerint) 13 %-kal növekszik a referencia-forgatókönyvhöz képest.

További ágazatspecifikus eredmények is szerepelnek a tanulmányban, többek között a baromfi, a marhahús, tejtermékek és sertéshús vonatkozásában. A 2021-es tanulmány és egyéb elemzések elérhetők az Európai Bizottság honlapján keresztül.