A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2018-ban 2018-ban kezdte el boncolgatni az agráradózás úgynevezett megreformálásának témáját, ekkora ugyanis készült egy javaslatcsomag, amely több, a magyar agráriumot érintő problémát, illetve megoldást tartalmazott - mondta Győrffy Balázs a Portfolio Agrár Klubon. Kiemelte, ebben az anyagban az egyik kiemelt téma az agráradózás volt, hiszen a mostani, a 2000-es évek első időszakában született jogszabályok mára elavultá váltak, és korlátok lettek a családi gazdaságok számára, nem is beszélve arról, hogy sok adminisztatív terhet jelentenek számukra. Ez a rendszer ráadásul alapvetően arra ösztönözte a mezőgazdaságban tevékenykedőket, hogy szétaprózódva végezzék a munkájukat.
- tette hozzá az elnök.
Jön az új agráradózási reformcsomag: ezek lehetnek a legfontosabb változások 2021-től
Győrffy Balázs kitért arra, hogy az egyik cél az volt, hogy a családi gazdasági rendszert jobban nyissák a társas vállalkozások irányába, fontos ugyanis, hogy azok a családi gazdaságok, amelyek egy bizonyos szintet már elértek, akár árvételben, akár méretnagyságban, tudjanak lépni egyet előre.
A következő Vidékfejlesztési Programban várhatóan nagyon komoly fejlesztési támogatások állnak majd rendelkezésre, ez a rendszer azonban csak akkor fog jól működni, ha lesznek olyan gazdasági egységek, amelyek képesek lehívni ezt a forrást, és értelmesen elkölteni - emelte ki az elnök. Hozzátette, az új szabályozás több lábra állíthatja a családi gazdaságokat, és sokkal stabilabb, vonzóbb jövőképet adhat a fiatalabb nemzedéknek is.
A reform egyik fő célja az agráradózási rendszer egyszerűsítése, amelyre több okból is szükség van, az egyik ilyen az adminisztratív terhek csökkentése.
- tájékoztatott Győrffy Balázs.
Jelenleg az Országgyűlés előtt van az új agráradózás reformjáról szóló jogszabály, ahhoz azonban, hogy ez 2021 január 1-től hatályba lépjen, novemberben el kell jutni a végszavazásig a parlamentben - mondta a NAK elnöke.Hozzátette, biztosan lesznek még módosítások a jogszabályban, az például egészen biztosan bekerül majd, ha elfogadják, hogy a kistermelői rendeletben meghatározott értékhatárig a saját termelésből származó termék feldolgozása bele fog számítani az őstermelői tevékenységbe. Ez azt jelenti, hogy ilyen értelemben a most hatályos kistermelői rendelet hatálya alatt dolgozók sem kerülnek hátrányos helyzetbe. Győrffy Balázs arról is tájékoztatott, hogy a CsMT minősítést az Agrárkamara adja majd ki, ahol két feltételnek kell megfelelni: az egyik, hogy mező-, erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységet végezzen az érintett vállalkozás, illetve hogy a vállalkozás tagjai között hozzátartozó viszony, vagy annak láncolata kell, hogy fennálljon.
- mondta az Agrárkamara elnöke.
