A kérdés megválaszolásához a KSH háztartások fogyasztási adatait, a fogyasztói árindex változását vizsgáltuk az élelmiszerek- és szeszes italok körében, s azért, hogy összevethetők legyenek az adatok, előbbieket az egyéni fogyasztás rendeltetés szerinti osztályozása (COICOP) alapján elemeztük.
A 2006-2014 közötti éveket vettük alapul, hiszen legutóbb ebben az időszakban volt az egész világon érezhető gazdasági válság. A könnyebb emészthetőség miatt, nézzük ezeket grafikonokon:
Mit olvashatunk le a bal felső ábráról? 1996 után az adatok alapján nőtt az életszínvonal. Miből következtetünk erre? Abból, hogy a teljes fogyasztói kosárban az élelmiszerek aránya jóval kisebb lett (közel 10 %-kal csökkent). Azonban 2006 után a trend fordulni látszott, egyre inkább felértékelődött az élelmiszer, mint fogyasztási cikk. Ezt követően pedig a 15-20 %-os sávban mozog (itt jegyeznénk meg, hogy a szeszes italokkal kiegészített élelmiszer fogyasztás nagyobb mértékben nőtt).
Ahogy áttérünk a jobb felső ábrára, ott azt szemléltettük, hogy az előző évhez képest az élelmiszer (illetve a szeszes italokkal kiegészített kategória) év/év alapon hogy változott. Látjuk, hogy 2006-2009 között évi 4-8 % volt a növekedés, majd csökkent ennek az üteme. 2012-re elérte a növekedés a mélypontját, amit egy igen intenzív, évi 2-10 %-os bővülés követett. S hogy ne hagyjuk becsapni magunkat, megvizsgáltuk az élelmiszerféleségek inflációját is ugyanerre az időszakra. Ebből az olvasható ki, hogy az első ábrán már vizsgált időszakban egy jelentősen begyorsult inflációs környezetet láttunk, ami 2009-2011 években lassult, s ezt követően egy 2-3 %-os sávban mozgott, egészen 2020-ig, ugyanis idén az élelmiszerek árindexe közel kétszámjegyű növekedést mutat.
A bevezetőben feltett kérdésünkre - hogy felértékelődik-e az élelmiszer fogyasztás recessziós környezetben - a válaszunk, igen. Persze, amikor a háztartások jövedelme és beruházásai bővülnek (lásd 1996-2006), egyre kisebb részt képviselnek a fogyasztói kosárban az élelmiszerfélék, viszont válságok alatt arányaiban többet költünk élelmiszerre, mint a megelőző években. Amennyiben kicsit a számok mögé nézünk, úgy látjuk, hogy azért ehhez a bővüléshez hozzájárult a begyorsult infláció is, tehát drágábbak lettek az élelmiszerek.
De tegyük fel a kérdést: miért nő az élelmiszerek ára? Köztudott, hogy a legtöbb élelmiszer ára jellemzően a kereslet-kínálati viszonyok alapján alakul. Tehát feltételezhetjük, hogy azért látunk magasabb fogyasztói árindex értékeket az élelmiszerek körében, mert jelentősen nőtt irántuk a kereslet. Viszont fordítva is igaz lehet: azért látunk megnövekedett fogyasztási adatokat, mert magasabb lett az ár. Kicsit hasonlít a "mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás?" esetére, nem?
Írta: Héjja Csaba, Takarékbank Agrárcentrum
