Az élelmiszerek árindexének ilyen mértékű begyorsulását - több más tényező mellett persze - a fogyasztói kosár összetételében kereshetjük. A teljes inflációs mérésbe 24,96 %-os súllyal számít bele az élelmiszerek kategória, azon belül az alábbi megoszlást láthatjuk az egyes termékfélék között:
A legnagyobb súlya tehát a hús halféléknek van, viszont ami az élelmiszerdrágulást a leginkább befolyásolja, az a sertéshúsok árváltozása. Lényeges kiemelni ugyanis, hogy utóbbi kategórián belül a sertéshús, és annak felhasználásával készülő termékek (felvágottak stb.) 66 %-os súlyt kapnak, tehát az ezekben bekövetkezett árváltozások markánsan befolyásolják az árindex alakulását. Persze nem csak a sertéshús lett drágább, annak helyettesítő termékei is drágulnak értelemszerűen, hiszen a termékek árazási stratégiája ezt megköveteli. További jelentős drágulást láttunk a gyümölcsöknél is, itt alapvetően fundamentális alapon magyarázhatók a magasabb árak. Idén jelentős terméskiesés tapasztalható, ami keresleti piacot hozott magával.
Összegezve a megemelkedett, felgyorsult élelmiszer inflációs adatok alakulásában nagyobb szerepet játszott az afrikai sertéspestis közvetlen hatása, mint a pandémiáé. A bevezetőben feltett kérdésre, miszerint mi alakította az inflációs mutatókat az élelmiszerek körében az a válasz, hogy a pandémia pont abban az időszakban érkezett, amikorra például a magasabb feldolgozottságú sertéshús termékek átárazódtak, ugyanis e termékek gyártásához ekkor kezdték el felhasználni a már magasabb áron átvett vágósertést. A pandémia közvetlenül, az alapvetően jól tárolható élelmiszerek árnövekedését hozta magával, elsősorban azért, mert ezek jellemzően részei voltak a "pánikvásárlási kosaraknak", tehát az inflációt elsősorban utóbbi két tényező együttes hatása alakította.
Írta: Héjja Csaba, Takarékbank Agrárcentrum
