Magyarország természetes környezetét tekintve a leggyakrabban előforduló örökzöldek a fenyőfélék. A fenyők jellemzően a hűvösebb és csapadékosabb éghajlatú területek uralkodó növényei, az északi félteke "zordabb" részein viszont gyakran monodomináns erdőket alkotnak. Hazánkban ha erdei túrára indulunk, akkor általában lombhullatókkal, tölgyesekkel, bükkösökkel találkozhatunk, ám bizonyos területeken a fenyők, tűlevelűek is őshonosak, olvasható a HelloVidék oldalán.

Az erdei fenyő a Nyugat- és Dél-Dunántúlon Dél-Somogyig és Zselicig, a Dunántúli Középhegységben a Fenyőfő-Bakonyszentlászló vonaláig, továbbá a Sátor-hegység határszélein fordul elő. Védett fajokban gazdag erdeifenyvesek nőnek a Délnyugat-Dunántúl savanyú talajain. Az erdeifenyő kedvező körülmények között 20-35 méter magasra nő, kérge a talajhoz közel vastag, mélyen barázdált, szürkésbarna, a magasabb részeken vékonyabb, vöröses, esetenként narancsos. A koronája ritka, idősebb korú növényeknél ernyőszerű, emiatt nem hasonlít a formája más fenyőkhöz.

Az erdei séták és kirándulások élményeiből hazatérve kicsit közelebb tekintve is találkozhatunk fenyőfélékkel. Megyeri Szabolcs kertész blogger szerint a fenyő minden kert fontos növénye: a fenyőfák ültetésével minden kert otthonossá, kellemes hangulatúvá, örökzölddé varázsolható, így a kert meghitt, télen-nyáron egyaránt zöldellő, barátságos hellyé válhat. A kertész szerint a fenyőfákat a lehető legsokoldalúbban lehet felhasználni. A birtokot szegélyező fenyősor esztétikus és hatékonyan takar, a belső részeken pedig akár térelválasztóként, akár szoliternövényként is telepíthet fenyőt. Nevelésük nem jelent nagy kihívást, gondozási igényük alacsony, növényvédelmi feladatokat alig igényelnek.

A tél fájának is nevezhetnénk ezeket, hiszen egyértelműen meghatározó jelképének számítanak az adventi, ünnepi időszaknak. A téli kirándulások legnépszerűbb látványossága hazánkban is megjelenik a kertek és az erdők díszeként, és november végére a lakásokba is beköltöznek tobozok és fenyőágak formájában, általában a különböző otthoni dekorációk részeként. A fenyők, megjelenésük, sokrétű felhasználhatóságuk, valamint télen is magas díszítőértékük miatt kifejezetten hasznosak, de talán nem is gondolnánk, hogy a gyógyászatban és a gasztronómiában is jelentős szerepet játszanak. A HelloVidék most összegyűjtötte a legfontosabb fenyőkkel kapcsolatos információkat és tippeket, amiket sokan talán nem is sejtettek.

Nemcsak dekor, hanem igazi csodaszer!

Észak-Amerikában és Európában a fenyőfák fiatal hajtásai már régóta a gyógyhatású készítmények alapanyagai. A különböző természetes csodaszerek alkalmasak lehetnek többek között:

• ízületi gyulladás, reumás problémák kezelésére,
• ekcéma, pikkelysömör kezelésére,
• valamint légzőszervi megbetegedések, asztmás tünetek enyhítésére

Az erdei fenyőből nyert fenyőbalzsam két részre választható: illóolajra és szárazanyagra, azaz fenyőgyantára. Külsőleg a gyógyászat az erdei fenyő illóolaját ízületi gyulladás, reumás problémák kezelésére balzsamokban, kenőcsökben használja. A fenyőgyantát gyógytapaszok alkotórészeként alkalmazzák, illetve az ekcéma, pikkelysömör kezelésére alkalmas termékeket is készítenek az erdei fenyő fájának száraz lepárlásával nyert fenyőkátrányból. A fenyő illóolaja segít a légzőszervi megbetegedések, asztmás tünetek enyhítésében. Erősítő és frissítő hatással is bír.

Az erdei fenyő fiatal ágaiból gyógyfürdőt is készíthetünk, ami rendkívül hatásos lehet a reumás bántalmak, ízületi problémák kezelésére. A fürdőnek az ízületi problémák, a köszvény, a reumás panaszok enyhítésén kívül, nyugtató hatása is van. A fenyőfakivonatokkal gazdagított fürdőkádban való pihenés biztosan egészen biztosan jót tesz az egészségének. Ehhez nem kell mást tennünk, mint feldarabolnunk 2-3 darab 15-20 centiméter hosszú ágat, majd 1 liter vízben felfőznünk. Ezt még le kell szűrni, aztán már egyszerűen hozzáadható a fürdővízhez.

Számtalan dologra használható az erdei fenyőrügy is. A tűlevél tartalmaz gyantát, cserzőanyagokat, ásványianyagokat, vitaminokat (C-, B2-, K-vitamin) karotinoidokat, illóolajokat. A tűlevélben 6x több C-vitamin van, mint a citromban vagy narancsban. Napjainkban a fenyő fiatal tűleveleinek, rügyeinek főzetét leginkább légúti problémák, megfázás, köhögés, torokfájás esetén ajánlják, ami ebben az időszakban kifejezetten jól jöhet.

Fenyőrügy, mint téli gyógytea?

Sokan használják a fenyőrügyből készített szirupot megfázás esetén, mivel ezzel a természetes alapanyagú értékes főzettel gyorsan kikúrálható sokféle légúti megbetegedés. A fenyőrügy elnevezés sokakat megtéveszthet, ugyanis ez a kifejezés ebben az esetben valójában a fenyőfák friss ágvégeit jelentik. A fenyőrügyben lévő anyagok nyákoldó hatásúak, így nem véletlen, hogy első sorban szirupot készítenek belőle, ami rendkívül jól alkalmazható természetes köptetőként és biztos gyógyírt jelent a megfázásra és a köhögésre.

A zsenge hajtásokból és rügyekből készített szirup magas vitamintartalma miatt immunerősítő, elkészítése pedig igen egyszerű. Igazán szép fenyőrügyet májusban és júniusban tudunk gyűjteni, ezek akkor a legjobbak, ha már kétujjnyira megnőttek, és sötétzöld színűk van. Ám, aki a rügy gyűjtésről lemaradt, a kész termékhez az üzletekben, patikákban is hozzá juthat. A fenyőrügyszirupot általában 250 ml-es kiszerelésben kínálják, az árak pedig 2000 forinttól akár 10000 forintig is terjedhetnek.

A szirup elkészítése sem bonyolult: szórjunk egy befőttes üveg aljára cukrot, majd tegyünk rá egy réteg fenyőrügyet és nyomkodjuk le alaposan. Ismételjük a rétegezést egészen addig, amíg tele nem lesz az üveg. Ha végeztünk tegyük a kamrába. Ügyeljünk rá, hogy ne érje az üveget közvetlen napfény és maradjon szobahőmérsékleten. Pár nap múlva a fenyőrügyek elkezdenek összeesni, és elvesztik élénk színüket, ekkor tegyünk hozzá még több fenyőrügyet és alaposan keverjük el az üveg tartalmával. Amennyiben elfogyott a fenyőrügyünk, vagy megelégszünk az eredeti mennyiséggel, nem szükséges hozzáadni az újabb adagot. Ha azt tapasztaljuk, hogy nem olvad a cukor 2-3 nap múltán sem, adjunk hozzá néhány kanálnyi vizet.

Amikor azt látjuk, hogy a fenyőrügyek összeestek és kifakultak, az üveg tartalma pedig besziruposodott, szűrjük le, és töltsük üvegekbe az orvosságot. Hűvös helyen sokáig eláll, hűtőben pedig akár egy évig is fogyasztható marad. Megfázás, köhögés esetén együnk belőle egy teáskanálnyit étkezéseink előtt. A szirupot beletehetjük teába is, ilyenkor azonban mindenképp ügyeljünk arra, hogy a tea ne legyen túl forró, mert akkor a szirup vitamintartalma károsodni fog.

Aki szereti a fenyőrügyszirup ízét, akár szörpként is fogyaszthatja. Hozzávalók:

• 3-4 fiatal erdei fenyőág vagy friss hajtás összedarabolva
• 0,5 kg nyírfacukor
• 1 fél citrom leve
• víz
  

Az összedarabolt erdei fenyő hajtásokat vagy ágakat tegyük egy fazékba és öntsünk rá annyi vizet, hogy pont ellepje. Lassú tűzön főzzük 20 percig majd szűrjük le. Ezután tegyük vissza az edényt a tűzhelyre, adjuk hozzá a cukrot, citromlevet és forraljuk fel. Forrás után közepes lángon további 30 percet főzzük. Ha elkészült, töltsük steril üvegekbe és tegyük száraz dunsztba.