2024. november 27. szerda Virgil
Zöldségfogyasztásban sehol sem vagyunk: Magyarország az uniós lista végén kullog

Zöldségfogyasztásban sehol sem vagyunk: Magyarország az uniós lista végén kullog

agrarszektor.hu
Bár tudjuk, hogy mennyire fontos a gyümölcs és zöldségfogyasztás, mégis jóval kevesebbet fogyasztunk belőlük, mint kellene. Mi, magyarok ebben a tekintetben különösen alul teljesítünk, legalábbis ezt mutatják az elmúlt évek statisztikái.

A 2000-es évek elejéhez képest nőtt a fogyasztás mértéke, mégis hozzávetőleg csak a felét fogyasztjuk annak, ami a napi előírt átlag lenne - írja a citygreen.hu. A kisgyerekes családok is alig érik el a napi 300 gramm friss gyümölcs és zöldség fogyasztást naponta.

Jobb vagy rosszabb ez az átlag az európai adatokhoz viszonyítva?

Ha megnézzük az európai adatokat, a hazai fogyasztás még elkeserítőbbnek tűnhet. A napi átlagfogyasztás tekintetében már évekkel ezelőtt is eléggé a sor végén kullogtunk. És úgy sem jobb a helyzet, ha csak azt nézzük, hogy a magyarok hány százaléka eszik legalább egyszer gyümölcsöt vagy zöldséget naponta. Zöldségfogyasztás tekintetében a legutolsók vagyunk, ugyanis a hazai lakosság mindössze 30%-a fogyaszt naponta zöldséget. Az első Írország 84%-kal, de öt ország kivételével szinte mindegyik Európai Uniós állam eléri az 50%-ot. Gyümölcsfogyasztás tekintetében kicsit jobb a helyzet, de a 40% sem számít jó eredménynek. Nem meglepő, hogy e tekintetben a mediterrán országok vezetnek, ahol a lakosság 70-80%-a fogyaszt naponta legalább egyszer gyümölcsöt, de a skandináv országok is elég elől végeznek ezen a listán.

Mi az oka, hogy ennyire hátul kullogunk a többi európai országhoz képest?

Ha megnézzük a magyar ételeket, jól láthatjuk, hogy nálunk a leggyakrabban fogyasztott zöldségféle a burgonya, viszont ezt a zöldséget nem számítják bele a statisztikai adatokba, ugyanis magas a keményítő tartalma, nagyobb, mint amennyi vitamint tartalmaz. Természetesen nemcsak ennek köszönhető ez az alacsony érték. A megtermesztett valamint, importált zöldségek és gyümölcsök tudnák fedezni a hazai igényeket, nem készlethiány okozza a problémát. Sokkal inkább az, hogy a zöldségek és gyümölcsök ára is növekszik, csak az alma ára a duplájára nőtt az elmúlt egy évben, és a többi zöldség és gyümölcs is folyamatosan drágul.

Mennyi zöldséget és gyümölcsöt kellene valójában fogyasztanunk?

A szükséges napi vitamin-, ásványi anyag és rostbevitel fedezése miatt legalább 4 adagot, vagyis min. 400 grammot kellene fogyasztanunk, de a szakemberek 600 gramm körüli mennyiséget javasolnak. Ennek a mennyiségnek 1/3 része gyümölcsből, 2/3 része pedig zöldségből kellene, hogy álljon. Szinte mindegy is, hogy milyen formában fogyasztjuk a zöldségeket, a legfontosabb, hogy változatosan táplálkozzunk, mivel az egyes zöldségek és gyümölcsök szénhidrát, rost, fehérje, zsír, vitamin és ásványi anyag értékei nagyon változók.

Címlapkép forrása: citygreen.hu

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?