A klímaváltozás hatására egyre bizonytalanabbá és egyenlőtlenebbé válik az éves csapadékeloszlás, ezért egyre nagyobb a valószínűsége annak is, hogy hosszantartó aszályos periódusok alakuljanak ki. Emiatt a korábbiaknál jóval lényegesebb szemponttá vált, hogy a gazdálkodók öntözéssel csökkentsék a termelési kockázatokat a mezőgazdasági területeken. Az öntözéses gazdálkodás, az öntözésfejlesztés és az aszály elleni harc sem maradt ki a Portfolio Csoport által megrendezett Agrárszektor Konferencia 2020 kiemelt témái közül. Külön aktualitást ad a kérdéskörnek, hogy a napokban írta meg Portfolio, hogy a víz is csatlakozott az aranyhoz, az olajhoz, és más árutőzsdei termékekhez a Wall Streeten, ami egyben arra is felhívja a figyelmet, hogy az élethez elengedhetetlen fontosságú természeti erőforrásból hiány alakulhat ki a világ egyre több részén.
Borsfai Atilla Gyula, a Nemzeti Földügyi Központ főosztályvezetője elmondta, hogy a magyarországi öntözéses gazdálkodás történetében fontos mérföldkő volt, hogy létrejött egy öntözési igazgatási szerv, a NFK Öntözésfejlesztési Főosztálya. Az NFK főbb feladatai az öntözési közösségek megalakulásának elősegítése, az öntözési körzetek kijelölése, a környezeti körzeti tervek elkészítése, a mintaprojektek menedzselése, a harmadlagos művek rekonstrukciója és az öntözéses gazdálkodás népszerűsítése lesznek. A szakember beszélt arról is, hogy az öntözésfejlesztési intézkedéscsomag több pillérből fog állni. Ezek, ahogy a szakember kifejtette, az együttműködéstől a szabályozáson át, a támogatási és a beruházási kérdéseken keresztül a képzésig bezárólag az öntözéses gazdálkodás szinte minden területével foglalkozni fognak.
Borsfai Attila Gyula elmondta, hogy a jogszabályokban lefektetett új jogintézmények körül a körzeti környezeti terv (vagyis a vízjogi engedélyek), a jogi személyiséggel rendelkező öntözési közösség és az öntözési szolgalom a legjelentősebbek. A szakember elmondta, hogy az öntözésfejlesztési támogatásokra a Vidékfejlesztési Programon keresztül lehet majd pályázni. Egy 2,32 milliárd forint keretösszegű pályázat már elkészült, de még nem nyílt meg. Ennek célja az öntözési közösségek létrehozása és az öntöző rendszerek/telepek üzemeltetése során felmerülő költségek mérséklése lesz. A támogatás a tervezési eljárás során elszámolható költségek akár 90%-át is elérheti, és a tervek szerint a tanulmányok, az engedélyezési dokumentumok, a műszaki tervek, a hatósági díjak, a környezeti hatásvizsgálat, a szakértői díjak és a háttértanulmányok finanszírozására lehet majd igényelni.
Borsfai Attila Gyula a kerekasztal-beszélgetés során elmondta, hogy ma Magyarországon durván 75-76 ezer hektáron zajlik jelenleg öntözéses gazdálkodás, ez az öntözés fénykorában a 380-420 ezer hektárt is elérte. Ennél többre vagyunk képesek, jelentette ki a szakember, aki szerint a cél az, hogy 2024-re 160-200 ezer hektáron legyen öntözéses gazdálkodás Magyarországon, 2030-ra pedig az öntözés alá vont területek nagysága elérje a 400 ezer hektárt.
- mondta Borsfai Attila Gyula.
A szakember szerint jelenleg jelenleg Magyarországon öntözéses főleg hibridkukoricát, csemegekukoricát és takarmánykukoricát termesztenek öntözéses módszerrel, valamint jóval kisebb mértékben napraforgót, repcét és más takarmánynövényeket. A szakember szerint a hibridkukoricánál a 22 ezer hektáros vetésterület 63%-át, 14 ezer hektárt öntöznek. Ez fel lehetne vinni 100%-ra is, illetve meg lehetne duplázni a vetésterületet is, de a csemegekukorica 34 ezer hektáros vetésterületét is meg lehetne duplázni. Borsfai Attila Gyula szerint ha az 1 millió hektáron termesztett kukorica csak a 8-10%-át öntözés alá vonni, az további 90 ezer hektárt jelentene, és az így kapott területen akár 39 milliárdos eredménytöbbletet lehetne termelni. A szakember elmondta, hogy különösen fontos, hogy létrejött az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény és annak végrehajtási rendelete. Emellett az öntözési szolgalom bevezetése és az öntözéssel kapcsolatos kártérítések rendezése is kiemelkedő fontosságú. Borsfai Attila Gyula elmondta, hogy ha létrejönnek az öntözési közösségek, akkor ők jobb esélyekkel pályázhatnak majd a Vidékfejlesztési Programban kiírt felhívásokra, ugyanis a magánszemélyekkel szemben ők 70%-os támogatási intenzitással számolhatnak. A szakember elismerte, hogy a pályázati kiírásokban még vannak némi anomáliák, és előállhat olyan helyzet, amikor a frissen alakult öntözési közösség nem tudja elérni a pozitív elbíráláshoz szükséges pontmennyiséget. Ezekről a hibákról az irányító hatóságot már értesítették, így a kijavításuk csak idő kérdése. Borsfai Attila Gyula elmondta, hogy kaptak arra is ígéretet, hogy ha a pályázati keretösszegek kimerülnének, akkor uniós forrásokból ismét fel fogják tölteni ezeket. Arra a kérdésre, hogy mikor nyílik meg a pályázat, a szakember nem tudott felelni, de az el tudta mondani, hogy jelenleg gőzerővel zajlik az öntözési közösségek elismertetése.
Lábdy Jenő, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) műszaki főigazgató helyettese elmondta, hogy Magyarországon az aszálykárok körülbelül négyszeresét teszik ki az árvizek okozta károknak, és hogy ez a legnagyobb vízzel kapcsolatos kár, ami a mezőgazdaságot sújtja. Az aszály azonban azért különösen súlyos probléma, mert a természetes területeket sem kíméli. A szakember szerint az öntözésfejlesztés hatékony eszköze lehet a tartósan vízhiányos időszakok által okozott károk csökkentésének. Lábdy Jenő szerint az öntözésfejlesztés egyik jelentős akadálya, hogy a vízügyektől meg kell szerezni egy kezelői hozzájárulást, de erre nem a vízügynek van szüksége, hanem a vízhasználóknak, akik legálisan használják a vizet, ugyanis az ellenőrizetlen vízhasználat esetén a szabályokat követő és a rendelkezéseket betartó gazdák maradhatnak víz nélkül. A szakember szerint el kell fogadni, hogy az országnak vannak olyan területei, ahol egyszerűen nincs víz, ilyen például a Nyírség, ahol jelentős vízhiányról lehet beszélni.
- jelentette ki Lábdy Jenő.
A szakember szerint Magyarországon jelenleg 100 ezer hektár körüli területet van ellátva vízzel, ehhez úgy lehetne még további 200 ezer hektárt hozzátenni, hogy nem kellenének nagyobb beruházások vízgazdálkodási oldalról. A vízkészletek problémáját illetően Lábdy Jenő elmondta, hogy a Szegedi Tudományegyetem kutatói elvégeztek egy vizsgálatot, és arra jutottak, hogy a Duna-Tisza közi hátságon a felszín alatti vízkészletből 3 km3-nyi víz hiányzik, míg a Tiszántúlon, ami tele van felszíni vizes csatornával, ott ez a jelenség nem létezik. A szakember elmondta, hogy a felszín alatti vizek komplett rendszert képeznek, ha és ha ezeket túltermeljük, az nemcsak erre a rétegre lesz hatással, hanem az ivóvízbázist is károsíthatja. Lábdy Jenő kiemelte, hogy a magyar vízkészletet az országban kell tartani, amire a sekély tárolók nem alkalmasak. Célszerűbb lenne a felszín alatti tározás fejlesztésében gondolkodni, ami egyben a talajvíz mennyiségét is dúsítaná. A szakember szerint a jövőt illetően tudomásul kell venni, hogy vannak és lesznek olyan területek, ahol nem lehet majd öntözni, mert nincs víz. Ezt persze el is lehetne juttatni oda, de ez nem lehet egy fejlesztési irány. El kell fogadni, hogy vannak olyan területek, ahová nem lehet gazdaságosan vizet juttatni.
Lábdy Jenő végezetül beszámolt az aszálymonitoring hálózatról, ami eredetileg a talaj vízhiányának mérésére épült ki, de "mintegy mellékhatásként" képes arra, hogy a mezőgazdasági tevékenységet is támogassa. Az országban jelenleg 101 ilyen állomás van, amelyek a talajnedvességet mérik a 0-80 centiméteres mélységben. A hálózat eredeti célja az, hogy a vízügyi ágazatot tudja tájékoztatni arról, hogy egy adott körzetben mennyi vizet kell pótolni ahhoz, hogy helyreálljanak a normális vízviszonyok. Ami viszont a gazdák számára is értékessé teheti, hogy a hálózat adatai korlátozás nélkül hozzáférhetőek, nem kell igényelni, nem kell regisztrálni, a rendszer oldalán bárki megnézheti és letöltheti az őt érdeklő információkat.
Szendi Jenő, a KITE Zrt. öntözési üzletág-igazgatója szerint az öntözés elsősorban nem az aszálykár csökkentésének módszere, hanem egy gazdálkodási forma. A szakember rámutatott, hogy minden olyan gazdaságban, ami öntözésfejlesztést valósít meg, és a termelési tevékenységét legalább 30%-ban átállítja öntözéses gazdálkodásra, egy új technológia, illetve gazdálkodási forma lép be. Ezt a gazdák jó részének meg kell lépnie. Szendi Jenő elmondta, hogy az öntözés sokat tehet hozzá az nemzetgazdasághoz, és az egyes gazdaságok termeléséhez is, és elsősorban a gazdasági stabilitás eszköze lehet sok helyen. Noha az öntözés rengeteget tehet hozzá a profithoz, a termeléstechnológia oldalán komoly kiadásokat igényel a gazdálkodók oldaláról is. A szakember szerint a vízkészletek elérhetőségének nagy problémája, hogy nem mindig találkozik a gazdálkodók igénye és a rendelkezésre álló felhasználható vízkészletek helye. Magyarországon a löszhátságok a legjobb adottságú területek, de itt a legnehezebb elérni a szükséges vizet is.
Ami az öntözött területek nagyságát illeti, Szendi Jenő szerint jelenleg körülbelül 100 ezer hektár van bevonva az öntözésbe. Az érvényben levő támogatási szabályok szerinti a beruházásokra mintegy 49,5 milliárd forint lett elkülönítve, az azonban nem mindegy, hogy ebből mekkora területet lehet öntözötté tenni. A szakember számításai szerint ma Magyarországon egy hektárnyi területet 1,5-2,5 millió forintból lehet öntözés alá vonni, így a teljes 49,5 milliárd forintból csak mintegy 10-20 ezer hektár öntözését lehet megvalósítani ennyi pénzből. Szendi Jenő szerint ekkora keretből ilyen rövid távon nem lehet megduplázni az öntözött területeket.
- mondta Szendi Jenő.
A szakember szerint ma Magyarországon túlszabályozott a felszín alatti vízkészletek felhasználása, és előfordulhat olyan eset, amikor valaki nem tud pályázni, de vízjogi engedélyt kaphat közben. Szendi Jenő kiemelte, hogy az öntözés nem csak aszálykárcsökkentés, de lehet egy ilyen funkciója is. Nagyon sok aszálykárcsökkentő öntözést meg lehetne valósítani akkor, ha a rosszabbul ellátott területeken könnyebben juthatnának vízhez a gazdák. A szakember szerint a jövőben egyre fontosabb lesz monitoring. A precíziós gazdálkodásnak része a megfelelő öntözés is. A precíziós öntözés pedig sokat segíthet a megfelelő mennyiségű víz kijuttatásában, és a sokszor túlzott vízfelhasználás csökkentésében is. Ezeknek a módszereknek a segítségével nagyobb területeket is öntözés alá lehetne vonni. Szendi Jenő szerint Magyarországban még komoly lemaradás van az öntözésszervezés és a szaktanácsadás tekintetében. A szakember szerint a következő időszakban két lépcsőt kell meglépnie a magyar mezőgazdaságnak. Elsőként létre kell hozni az öntözési szaktanácsadást, másodszor pedig el kell érni, hogy az öntözés egy eszköz lehessen a precíziós gazdálkodást megvalósító gazdák kezében.
A Portfolio Agrárszektor 2020 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:
- Feldman Zsolt: Összetett kihívásrendszerben is jól teljesített 2020-ban a magyar agrárium
- A gyors büdzséalku és a klímavédelem fontosságát hangsúlyozta a lengyel agrárbiztos a Portfolio konferenciáján
- Drasztikus változást hozott 2020: megszólaltak a magyar agrárium nagyágyúi
- Elmebeteg év az idei az agrárhitelezésben
- Ezért fontos a magyar agráriumnak a gyors büdzséalku: üzent a lengyel agrárbiztos
- Csődhullám indul a magyar sikerágazatban? - Kormányzati segítséget kértek a vállalatvezérek a Portfolio konferenciáján
- Vallottak a szakemberek: lassan pont kerülhet a KAP-probléma végére?
- Ők lettek 2020-ban a magyar agrárium legjobbjai - Fotókon a győztesek
- Hadat üzent a kiskereskedelmi multiknak Lázár János: ki kell szorítani őket az országból
- Megszólaltak a nagy vállalatvezérek: csődhullám indulhat a magyar baromfiágazatban
- Elárulták a szakértők: csak így lehet talpra állítani a magyar élelmiszeripart
- Ezt sok gazda meglépte: új korszakot indított a koronavírus-járvány a magyar agráriumban
- Őrült év az idei a magyar agrárfinanszírozásban: de mire számíthatnak a gazdák?
- Itt a bejelentés: dömpingszerű pályázatkiírások jönnek a magyar agráriumban 2021-ben
- Megtudtuk: ez okoz most komoly fejfájást a Sió gyümölcslégyártónak
- Lesz-e elegendő vetőmag és műtrágya a vírushelyzetben? - Vallottak a szakemberek
- Nagyot robbant az idei Agrárszektor Konferencia: 800 online néző követte az eseményt
- Amiről kevesen beszélnek: a generációváltás pénzügyi és befektetési oldalról nézve
Fotók: Stiller Ákos
