Nagyszabású, közel 1700 milliárd forintos beruházást tervez a kormány és az OVF a Homokhátság vízellátásának javítására. A tervezett projekt lényege, hogy a Dunából és a Tiszából szivattyúzott vizet csatornákon és vezetékeken keresztül hatalmas víztározókba gyűjtenék, majd onnan juttatnák el a szárazságtól sújtott területekre. Gacsályi József, az OVF főigazgató-helyettese szerint a program 2025-ben indulhat és két év alatt megvalósítható is lenne.
Az Energiaügyi Minisztérium államtitkára, Czepek Gábor a parlamentben ezzel szemben arról beszélt, hogy a beruházás 800 ezer embert érintene, és 10-15 év alatt valósulhatna meg. A program egyes elemeiről Nagy István agrárminiszter is tájékoztatást adott több Csongrád-Csanád vármegyei településen.
A szakértők azonban kétségeket fogalmaztak meg a tervezett megoldással kapcsolatban. Halász Noémi, a Momentum Mozgalom szegedi szervezetének elnöke, aki a témában kutatásokat végzett, rámutatott, hogy a korábban létrehozott vízpótlási létesítmények nem működnek megfelelően. Szerinte inkább a helyi megoldásokat kellene előnyben részesíteni, amelyek a talajvíz szintjét emelik. Vasárus Gábor László geográfus kutató pedig azt hangsúlyozta, hogy a vízpótlás mellett a mezőgazdasági gyakorlatok átalakítására is szükség lenne. A szakember a vízmegtartó, víztakarékos módszerek elterjesztését és támogatását javasolta ez ügyben.
A szakértők egyetértenek abban, hogy azonnali és átfogó intézkedésekre van szükség. Vasárus Gábor László 5 kulcsfontosságú területet jelölt meg, ahol változásokra van szükség:
- Szemléletváltás a vízgazdálkodásban
- A jelenlegi víztározók és csatornák átalakítása
- Visszatérés a hagyományos mezőgazdasági módszerekhez
- A vízügyi jogszabályok rugalmasabbá tétele
- A Homokhátság népességmegtartó erejének javítása
A program megvalósítása azonban számos kihívással néz szembe. A tervezett csatornák és víztározók területe több mint 15 ezer helyrajzi számot érint, ami konfliktusokhoz vezethet ezekkel a földtulajdonosokkal. Az Energiaügyi Minisztérium egyelőre csak a Mórahalom térségének vízpótlását biztosító projektre allokált 2,12 milliárd forintot a 2025-ös költségvetésben. A teljes 1700 milliárdos program finanszírozásáról egyelőre nincs konkrét információ.
A szakértők arra is figyelmeztettek, hogy a klímaváltozás hatásai gyorsabban jelentkeznek, mint ahogy a társadalom alkalmazkodni tud. Ezért sürgős és átfogó intézkedésekre van szükség nemcsak a Homokhátságon, hanem az Alföld más részein is, ahol hasonló problémák jelentkeznek.
Bár a gazdálkodók nagyon várják a vizet, a program részletei és megvalósításának időzítése még bizonytalanok. Közben egyes gazdák már saját kezdeményezéseket indítottak a víz megtartására, például csatornák lezárásával. A Homokhátság vízpótlása kulcsfontosságú kérdés, amely nemcsak a mezőgazdaságot, hanem a régió teljes ökoszisztémáját és lakosságát érinti. A sikeres megvalósításhoz átfogó szemléletváltásra, a különböző érdekek összehangolására és jelentős anyagi ráfordításra lesz szükség.
