Az innováció alapvetően határozza meg a mezőgazdaság életét is, drónokat pedig már jó ideje használunk az egyes ágazatokban, szektorokban monitorozásra, valamint információgyűjtésre - mondta Görög Róbert a Magyar Növényvédelmi Szövetség ügyvezetője a Portfolio Agrárszektor 2020 Konferencián. Kiemelte, most úgy néz ki, elhárul az akadály az elől, hogy permetezésre is lehessen használni a drónokat, számtalan kérdés akad még azonban a szabályozással kapcsolatban, amelyek letisztázására hamarosan pont kerülhet.
Meglesz a helye a dróntechnológiának a mezőgazdaságban, de ehhez olyan növényvédő szerek kidolgozására van szükség, amelyek drónos kijuttatásra is alkalmasak - közölte Borsos László, a Corteva Agriscience ügyvezető igazgatója. Hangsúlyozta, a megfelelő formulációt adaptálni kell ehhez a technológiához, mert azok a termékek, amik most forgalomban vannak, nem minden esetben használhatók drónos kezeléseknél. Ehhez idő kell, hiszen ha az adott formuláció nem alkalmas, akkor egy új kialakítására van szükség, ami hosszú időt vehet igénybe. Szerinte a dróntechnológia alkalmazása akkor lehet optimális, amikor a gazda az időjárás miatt nem tud kimenni a földekre, ebben az esetben ugyanis a drónos technológiával meg lehet tenni a szükséges védekezést, és nem csúszik ki a megfelelő időszakból. Borsos László a növényvédő szer és hatóanyag kivonásokkal kapcsolatban kifejtette, a fejlesztés és az előrehaladás fontos eszköze lehet annak, hogy ezt kezelni tudjuk, emellett mindenképp üdvözlendő lenne egy stabil elvárási rendszer ahhoz, hogy a cégek tudják mi alapján indíthatják el egy új szer vagy módszer kikísérletezését.
Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal növény-, talaj- és agrárkörrnyezet-védelmi igazgatója szerint kétségtelen, hogy óriási lehetőség van a drónok növényvédelmi alkalmazásában, de megfelelő óvatossággal kell kezelni, hiszen nagyon sok kutatni- és fejlesztenivaló van még a témában. Úgy látja, ez a technológia nem fog majd olyan forradalmat okozni a kijuttatás technológiában, hogy kiszorítana valami korábbi megoldást, de biztosan megtalálja majd azt a szegmenst, ahol a legjobban lehet alkalmazni. A drónnal való permetezéshez három dologra van szükség, az egyik a drón, az EU-ban azonban csak olyan eszközzel lehet növényvédő szer kijuttatást végezni, amely típusminősített, vagy valamilyen formában megfelel az európai szabványnak, a mezőgazdasági permetezésre azonban még semmilyen jogszabály nincsen. Jordán László tájékoztatott, hogy jelenleg a hazai jogszabályba kerül majd bele egy olyan műszaki követelményrendszer, aminek meg kell majd felelnie a permetező drónoknak, ezt a típusminősítést a forgalombahozatal előtt a forgalmazónak vagy a kereskedőnek kell majd elvégeznie, és csak ennek a dokumentumnak a birtokában lehet majd növényvédelmi drónokat forgalomba hozni. A másik dolog, amire szükség van a drónos permetezéshez, az a növényvédő szer, ugyanakkor a szerek engedélyokirata minden esetben földi kijuttatásra vonatkozik, ha ettől eltérő módon akarja valaki használni, az engedélyt igényel. A harmadik dolog, amire szükség van, az a megfelelő jogszabályi környezet, aminél fontos egy szakmailag megalapozott, biztonságos munkavégézést lehetővé tevő szabályozás, illetve az, hogy az alapvető feltételek betartása mellett egyszerű legyen. A szakember szólt arról is, hogy minden növényvédő szer hatóanyagot egy bizonyos idő után - általában 10 év - felül kell vizsgálni, és mindig az aktuális ismeretek alapján kell eldönteni, hogy megfelel-e, vagy elfogadhatatlan kockázatot jelent. Szerinte vizsgálni kellene a kivonás kockázatát is, hogy a helyettesítő technológiák jobb vagy esetleg rosszabb megoldásokat jelentenek-e. Érdemes egyéb, nem feltétlenül növényvédő szeres megoldások irányában is kutatni, valamint fejleszteni, illetve egyre több a biostimuláns készítmény és a növénykondícionáló, amiket ajánlott kipróbálni - tette hozzá.
Bármilyen új innovációs megoldást próbálunk bevezetni az általában pro és kontra érvek mentén történik, ez a drónhasználatban sincs másképp - emelte ki dr. Nyulas-Oberna Sára, a Digitális Jólét Nonprofit Kft. állandó szakértője. Hozzátette, Magyarországon még viszonylag kevés teszteredménnyel rendelkezünk a drónhasználat mezőgazdasgásban való felhasználásáról, ugyannakkor a technológia mellett szól, csökkenthető vele a környezeti terhelés, kevesebb víz és permetlé felhasználásával gyorsabban és nagyobb mértékben óriási területeken tudunk permetezni, csökken a taposási kár, valamint megszűnnek a megközelíthetetlen területek. A szakember szerint a kontra érvek ezek mellett eltörpülnek, és ezek jelenleg abból fakadnak, hogy nincs még megfelelő ismerete a magyar gazdáknak erről a technológiáról, általában az jut azonnal eszükbe, milyen drága ez az eszköz. Tájékoztatott, ők azon dolgoznak, hogy összegyűjtsék a felhasználói igényeket a drónhasználat kapcsán, és különböző tesztkörnyezetet alakítanak ki, ahol a gazdák első kézből láthatják és tapasztalhatják, hogyan is kell a drónokat használni, és mi az előnye a napi munkájuk számára. 2021-re, ha minden jól megy, akkor összeállhat a drónhasználattal kapcsolatos szabályozás, nem árt azonban tudni, hogy a szabályozási környezet nagyon összetett, nemcsak magyar, de uniós szabályok is vonatkoznak a drónhasználatra, és jelenleg még azzal kapcsolatban is zajlanak az egyeztetések, hogy a drónos permetezés minek minősül, speciális vagy engedélyköteles kategóriába.
Azt a kérdést, hogy a növényvédelemben és a permetezésben, hogyan fognak elterjedni a drónok, helyi, régiós és területi adottságokat figyelembe véve kell megtekinteni - mondta Szalkai Gábor, a Bayer Hungaria Kft. közkapcsolati és fenntarthatósági vezetője. A drónok minden területen forradalmasítják az életünket, és ebből nem maradhat ki a növényvédelem sem, fontos azonban, hogy az erre a technológiára alkalmas és megfelelő növényvédő szerek álljanak rendelkezésre. Véleménye szerint ugyanakkor semmiképp nem arról van szó, hogy a drónok kiszorítják a legmodernebb, leginnovatívabb permetezőgépeket a kijuttatási technológiából. Az biztos, hogy mindenképpen alaposan körül kell járni a drónszabályozás kérdését, és óvakodni kell az elhamarkodott döntséhozataltól, hiszen akár a túlszabályozottság, akár az alulszabályozottság óriási kockázatokat jelent. Ahhoz, hogy Magyarországon a drónok mezőgazdaságban való használata alkalmazható legyen, megfelelő előkészületek szükségesek - hangsúlyozta. Szalkai Gábor arról is beszélt, hogy az engedélyezett növényvédő szerek és hatóanyagok száma folyamatosan csökken, egyre többet vonnak vissza, párbeszédre és együttműködésre lenne szükség annak érdekében, hogy élhető és akalmazható szabályok szülessenek európai uniós szinten is.
Az illegális termékek okozta veszélyekkel kapcsolatban egyet értettek a szakemberek, elmondásuk szerint az a fontos, hogy a gazdák legális forrásból szerezzék be a szükséges növényvédő szereket, ugyanakkor sokat mondó lehet a termék ára is, hiszen a hamis, illegális forrásból származók gyakran sokkal olcsóbbak, mint az eredetik, ami nem véletlenül van így. Figyelni kell továbbá arra, hogy eredeti legyen a csomagolás, és ne legyen bontott, hiszen gyakran találkozni olyan hamisítványokkal, hogy néha még a gyártó sem ismeri fel, hogy ez nem a saját terméke. Egy legális forgalomban levő növényvédő szernek mind a forgalomba hozatal, mind a forgalomban tartása, valamint a felhasználása is egy folyamatosan ellenőrzött, kontrollált tevékenység. Az engedélyezés során meg van az az összetétel, ami lehet az adott növényvédő szerben, erre van levizsgálva, tehát van a termékre egy gyártói és egy hatósági garancia is, ami azt jelenti legális, és biztonságosan felhasználható. Az illegális termékek tehát nemcsak a környezetre, de az emberi egészségre is komoly kockázatot jelentenek.
A Portfolio Agrárszektor 2020 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:
- Feldman Zsolt: Összetett kihívásrendszerben is jól teljesített 2020-ban a magyar agrárium
- A gyors büdzséalku és a klímavédelem fontosságát hangsúlyozta a lengyel agrárbiztos a Portfolio konferenciáján
- Drasztikus változást hozott 2020: megszólaltak a magyar agrárium nagyágyúi
- Elmebeteg év az idei az agrárhitelezésben
- Ezért fontos a magyar agráriumnak a gyors büdzséalku: üzent a lengyel agrárbiztos
- Csődhullám indul a magyar sikerágazatban? - Kormányzati segítséget kértek a vállalatvezérek a Portfolio konferenciáján
- Vallottak a szakemberek: lassan pont kerülhet a KAP-probléma végére?
- Ők lettek 2020-ban a magyar agrárium legjobbjai - Fotókon a győztesek
- Hadat üzent a kiskereskedelmi multiknak Lázár János: ki kell szorítani őket az országból
- Megszólaltak a nagy vállalatvezérek: csődhullám indulhat a magyar baromfiágazatban
- Elárulták a szakértők: csak így lehet talpra állítani a magyar élelmiszeripart
- Ezt sok gazda meglépte: új korszakot indított a koronavírus-járvány a magyar agráriumban
- Őrült év az idei a magyar agrárfinanszírozásban: de mire számíthatnak a gazdák?
- Itt a bejelentés: dömpingszerű pályázatkiírások jönnek a magyar agráriumban 2021-ben
- Megtudtuk: ez okoz most komoly fejfájást a Sió gyümölcslégyártónak
- Lesz-e elegendő vetőmag és műtrágya a vírushelyzetben? - Vallottak a szakemberek
- Nagyot robbant az idei Agrárszektor Konferencia: 800 online néző követte az eseményt
- Amiről kevesen beszélnek: a generációváltás pénzügyi és befektetési oldalról nézve
- Így védhetők ki a milliárdos aszálykárok: új megoldások a magyar mezőgazdaságban
- Adatkezelés a magyar agráriumban - Mi az érdeke a gazdálkodónak és mi az államnak?
- Óriási lemaradásban a magyar élelmiszeripar: szemléletváltást sürgetnek az elemzők
- Megszólalt a szakértő: ezek a kihívások várnak a magyar agráriumra 2021-ben
- Víruscsapások az állattenyésztésben: erre készülhetnek a magyar gazdák 2021-ben
