Öt évvel ezelőtt még évtizedek óta nem használt töredék, többször egy hektárnál is kisebb réteket, legelőket bérelt a fiatal gazda és azokon legeltette tizenöt-húsz szarvasmarháját. Igazán tiszta, vegyszermentes tejet fejhetett, hiszen ezeken a parcellákon sohasem használtak növényvédő szereket, sőt, semmiféle műtrágyát sem. Ezért is volt kelendő a saját készítésű sajtja. A helyiek és a környékbeliek tisztában voltak a családi gazdaságban termelt alapanyag minőségével. Azért kellett felhagyni a tehéntartással, mert az ideiglenesen felszerelt, vékony karókra rögzített villanypásztoron gyakran átgázoltak a tehenek, és nem egyszer kárt is tettek a szomszédok gabonájában, kukoricájában - idézte fel a történteket az Agrárszektor kérdésére Fridman Gábor. A felcsúti gazda azt is elárulta, hogy nem végleges a lemondása a sajtkészítésről, most már ugyanis van olyan területe, amely akkora nagyságú, hogy tíz-tizenöt állatnak is elegendő legelésre. Tervei között szerepel egy stabil őrzőrendszer megépítése, utána pedig vásárol majd állatokat és újra kezdi a sajtkészítést is.

Ma negyvenhektáros bio minősítésű terület tulajdonosa a Fridman család. A teljes területen szálas takarmányt termelnek. Kaszálják és bálázzák ezeket a takarmányféleségeket. A maradékot, vagy éppen a sarjút pedig legeltetik. Az egy kilométeres kerítés már elkészült, de hátra van még a két kilométeres szakasz megépítése. A tavaszi feladat a fedett bálatározó befejezése lesz.

Most lótartással, tenyésztéssel, csikóneveléssel foglalkozik a családi gazdaság. Befogadják az idős, "nyugdíjas" lovakat is. A valamikori lovasok érzelmileg is kötődnek a társállataikhoz. Eszükbe nem jutna, hogy vágóra adják el társukat. Inkább egy nyugodt helyet, megbízható gondoskodást keresnek az idős négylábúaknak. Ezt a keresletet ismerte fel a felcsúti gazdaság. A fő bevételi forrás most különböző füstölt áruk - sonka, szalonna, kolbász - elkészítése és értékesítése. A példakép a nagyapa volt. Aki faluszerte ismert és kedvelt böllérként is dolgozott, egy-egy szezonban 140-150 sertést is vágott és dolgozott fel. Az ő jól bevált receptjeit használják mostani utódai. Az alapanyag, a hízott sertés a saját ólban nevelkedik.

 - mondta a profilváltásról Fridman Gábor.

Főként a közösségi médiára feltett információk segítik ennél a vállalkozásnál, hogy egymásra találjon az áru és a vevő. A vevők házhoz jönnek, 15 kilométeres körzetből, sőt, még Székesfehérvárról is. Tavaly megpróbálkoztak a piacozással. Ám, a meglévő piacokon általában már van hasonló termékeket árusító gazda és így az új versenytársat nem fogadják szívesen. Ugyanakkor a gazdasághoz tartozik egy 6 ezer négyzetméteres gyümölcsös is, ezeknek a biogyümölcsöknek a család által el nem fogyasztott részéről is az internetre kerülnek fel fotók, így jut el az áru a vevőhöz. 

A legnagyobb mennyiségben szőlő terem. Nemrégiben elvadult állapotban vették át a tőkék gondozását. A kitört karók helyet a saját erdőből került kétszáz darab új támasz. Így a legolcsóbb és leggazdaságosabb. Júniustól késő őszig tartott az elmúlt évben a gyümölcsszüret. A tavaszi fagy ellenére ebben a völgyben például jó termés volt körtéből, és bő termés volt az új telepítésű szilvából is. A kajszit viszont erősen gyérítette májusi hideg, a termése mindössze 15 üveg lekvárra volt elegendő.

A felcsúti gazda mesélt az Agrárszektornak egy nyári csalódásáról is. Elvállalta egy bortermelő nagygazdaság több hektáros szőlőjének zöld munkáját. Úgy választotta meg a terület nagyságát, hogy alkalmi munkások foglalkoztatásával is számolt. Úgy gondolta, hogy a járvány miatt munka nélkül maradottak közül sokan vállalkoznak majd a könnyű mezőgazdasági fizikai munkára, szőlőkötözésre, hajtásrendezésre, zöldellésre. A település központjától mindössze öt-hétpercnyire volt az ültetvény. Még egy mezőgazdasági szakiskolával is megegyezett abban, hogy nyári gyakorlatot is igazolhatnak nála a tizenéveseknek. Ám, kitartó munkása egyetlen egy sem akadt. Volt, aki két óra alatt adta fel, más a 6 órás munkanap végén jelentette be, hogy holnap már nem jön. Három napnál tovább egyetlen alkalmi munkás sem maradt. A diákok közül egyetlen jelentkező sem volt, hiába volt számukra megígérve az óránkét ezer forintos fizetség. Végül Szekszárd környékéről segített ki őket egy csapat, akik naponta ingáztak.