A mostani blogbejegyzés a fő trendeket, várakozásokat és az azokhoz igazodó gazdasági, finanszírozási lehetőségeket veszi számba.
1. A terményárak 2021 elején az utóbbi pár év maximum értékeinél tartózkodtak (búza, kukorica és szója egyaránt), és ahogy egy korábbi blogbejegyzésben is írtuk, korántsem egyértelmű, hogy megvolt-e már a csúcs, ahonnan már nincs további emelkedésre tér. Ez az árkörnyezet egyelőre kedvező a szántóföldi növénytermesztőknek, így aki még nem adta el a tavalyi termést, az most extra profitot realizálhat.
Aki már elvetette az őszi búzát, árpát, és lehetősége van partnereivel előre határidős értékesítési szerződést kötni annak érdemes elgondolkodni rajta, hogy bebiztosítja azt a hasznot, amit elegendőnek tart, az idei időjárási, kártevő és egyéb kihívásokat még nem ismerve. 2020-ban akik óvatosságból előre, határidősen értékesítettek úgy érezhetik, hogy emiatt nem realizáltak a mostani magasabb árszinteken bevételt, de ezen tapasztalat nem szabad, hogy felülírja a tervezhető profit iránti elköteleződést, és az ahhoz kapcsolódó szerződések megkötését. A magas árkörnyezet egyben nagyobb termelői, vetési kedvet is jelent idén, ezért az aratás utáni időszakra a határidős árak a spot piaci árak alatt vannak már, de ez az év előrehaladtával még bármelyik irányba változhat.
2. A magas terményárak, ha tartósan ezen a szinten maradnak, 2021 elején már a takarmány árakba is átárazódnak, ez pedig az állattartók önköltségi szintjének jelentős emelkedéséhez vezet, miközben a sertés és a baromfi árak továbbra is elmaradnak tavalyi árszintektől. Ez átmeneti veszteségekhez is vezethet, illetve visszaveti majd a termelési kedvet, különösen a kevésbé hatékony állattartó telepeken. Hosszabb távon húsok és az egyéb állati termékek ára is emelkedhet, de a feldolgozók alkuereje mindig nagyobb lesz a termelőkénél. A kiskereskedelem jellemzően a legversenyképesebb, akár külföldi élelmiszer gyártóktól szerzi be az árualapját, még akkor is, ha a logisztikai költségek és kockázatok miatt előnyösebb lenne számára a helyi élelmiszer ágazat szereplőitől a vásárlás.
3. Az élelmiszer kiskereskedelmi forgalom jelentősen, közel 12%-os értékben bővült 2020-ban, az évközi tény KSH, valamint az előzetesen becsült karácsonyi adatok alapján. Ez a kereslet bővülés bár kisebb mértékben, de kitarthat 2021-ben is támogatva a hazai feldolgozókat, és általa a nekik beszállító termelőket is, de az export piaci kiesést nem kompenzálja teljes egészében, miközben a külföldi áru megtalálja a helyét a hazai boltok polcain.
Ezen trendek mentén érdemes előre megfontolni a 2021. évi termeléshez szükséges külső finanszírozást, és ugyanígy a még nem megvalósult beruházások forrás igényét is - pályázati pénzzel és anélkül.
Aki időben, előre tervez a pénzügyek terén is, az képes biztonsági, likviditási tartalékot képezni a váratlan ármozgások, termelési és beruházás kivitelezési nehézségek részleges, vagy teljes ellensúlyozására. A Takarékbank Agrárcentrum országszerte közel 50 helyen minden élethelyzetre biztosít rugalmas és a piaci viszonyokhoz igazodó, akár támogatott finanszírozást. Erről tanúskodik a több mint 200 mrd Ft élelmiszer ágazatban kint lévő hitel, és ezek között van, a több mint 1000 VP projektből is jónéhány, amelyek megvalósulását VP komplex megoldásunk is támogatta. Az elérhető finanszírozási módokról részletesen a honlapunkon, illetve az Agrárcentrumokban megtalálható Hitelezési Kisokosból és az ügyfélkapcsolattartó kollégáinktól is tájékozódhatnak az érdeklődők.
Írta: Antal Áron, Takarékbank Agrárcentrum
Jelen tájékoztatás nem teljeskörű és nem minősül ajánlattételnek, célja kizárólag a figyelemfelkeltés, a benne foglalt kondíciók módosításának jogát a Takarékbank fenntartja ( a Vállalkozások számára nyújtott hiteltermékek Általános Szerződési Feltételei, a Vállalkozói Hitel és Garancia ügyletek elnevezésű hirdetmény, és a Takarékbank Zrt. Pénzügyi Szolgáltatási Üzletszabályzata megtalálhatóak a bankfiókokban és a www.takarekbank.hu oldalon).
