A 2020-as nyári "felszabadulás" a második hullám érkezése előtt valószínű hozzájárult ahhoz, hogy a fogyasztás és az élelmiszer árak is emelkedő pályára álltak, de a háttérben a leginkább meghatározó tényező Kína élelmiszer vásárlása, az állatbetegségek és az export korlátozások. A mai blogbejegyzésben a dráguló élelmiszer kategóriákat, azok egymásra gyakorolt hatását, összefüggéseit gyűjtöttük össze röviden.
A FAO és sok elemző is már 2020 utolsó negyedévében megkongatta a vészharangot, hogy globális szinten gondot okozhat az élelmiszerek tartós drágulása.
A mögöttes kategóriákat vizsgálva az látható, hogy az olajok és olajos magvak (138 indexérték), a gabonák (124) és a tejtermékek (111) drágultak a legjobban az utóbbi 8 hónapban a 2014-2016 átlagárakhoz képest, de már zárkóznak fel a húsok (96) és a cukor is (94).
Ahogy nőnek az árak, és az időjárás-terméshozam vonalon sem csökken a bizonytalanság, sok termelő ország várhatóan export korlátozásokat, vámokat vezet be, ahogy tette Argentína és Oroszország is. Ezek a kínálat oldali korlátozások további áremelkedést generálnak, miközben Kína étvágya sem hagyott alább, mert rekord mértékben importáltak kukoricát az Egyesült Államokból 2021. januárban is, az USDA adatai alapján.
Az összetett élelmiszer árindex várhatóan tovább emelkedik, mert közben a kőolaj ára is lendületet vett, részben a Texasi rendkívüli időjárás és ellátási zavarok miatt. Az emelkedő gabona, valamint szója árak szükségszerűen beépülnek a hús árába is, a cukor piacnak pedig a turizmus és vendéglátás újraindulása adhat egy lökést 2021 második felétől.
A FAO Élelmiszer Index 2011 első felében érte el előző csúcsát 136 fölötti értékkel, és ekkor következett be az Arab tavasz forradalmi hullám is. A legnagyobb kérdés az, hogy a lezárások okozta gazdasági kiesés és növekvő munkanélküliség mellett a fejlődő és a fejlett országok vásárlói mennyire adnak hangot elégedetlenségüknek 2021-ben és utána, ha tovább emelkedik az élelmiszerek ára.
Írta: Antal Áron, Takarékbank Agrárcentrum
