Európa

A 2021. február 1. és március 8. közötti időszakban Európát időjárási szélsőségek jellemezték - írja a met.hu. Az átlagosnál jóval enyhébb és hidegebb idő, jelentős csapadékhiány és - többlet is előfordult a kontinensen. A korábbi hideghullám után február 15-től Nyugat- és Észak-Európát rendkívül enyhe levegő árasztotta el. A hőmérséklet a -15 Celsius fokokról néhány nap alatt helyenként +15 fokra emelkedett. A hirtelen felmelegedés a havat gyorsan elvitte, és többfelé a növények is fejlődésnek indultak a téli nyugalmi periódus után. Az időszak átlaghőmérséklete a kontinens déli, délnyugati részén 2-4 fokkal haladta meg az átlagot. Ezzel egy időben Oroszországban és Finnországban az átlagosnál mintegy 2-4 fokkal hidegebb volt az idő. Csapadéktöbblet jellemezte a Pireneusi-félsziget döntő részét, valamint Ukrajnát és Oroszország európai részének nagyobb részét. A főleg a Balkán-félszigetet, valamint a Balti államokat és a Skandináv-félsziget déli részét jellemző csapadékhiány általában nem okoz különösebb problémát a korábbi esők és a hótakaró miatt, csak Szicíliában és Törökország egyes részein lehet hosszabb távú negatív hatása.

A tél egészét tekintve a kontinens nagyobb részét az átlagosnál enyhébb idő jellemezte, különösen Délkelet-Európában és Törökországban 2-4 fokkal is enyhébb volt az idő. Ezzel szemben a szokásosnál is hidegebb volt Oroszország európai részének nagyobb részén. Csapadék a télen jellemzően több hullott az átlagosnál a kontinensen, különösen Olaszországban, és a Balkán félsziget nagyobb részén. Csapadékhiány a Balti államokban és Törökországban alakult ki.

Az őszi vetések többnyire jól teleltek, a tavasz kezdetén jellemzően kedvező állapotban vannak. Franciaországban a télen helyenként áradások is előfordultak a sok csapadék miatt, de országos szinten a kalászosok jó állapotban vannak. Az őszi káposztarepce viszont nem néz ki ilyen jól, már a szezon kezdete is nehéz volt a szárazság miatt, majd februárban a fagy károsította a növényt, a jelenlegi enyhe időben pedig a kártevők nyomása nagy. Németországban jó állapotban vannak az őszi vetések, a tavaszi talajmunkák zajlanak, a vetés is lassan kezdődik. Spanyolországban a víztározók szintje jóval a 2019-es, 2020-as szint fölött van, ami kedvező a nyári öntözés szempontjából. Olaszországban a télen nagy területen 500 mm-t meghaladó mennyiségű csapadék hullott, mely jellemzően kedvezően hatott a mezőgazdasági kultúrákra. Az utóbbi hetek enyhe időjárásában már megindult a növények tavaszi fejlődése a szokásos időpont előtt. Ukrajnában is jól teleltek az őszi vetések, a talaj pedig feltöltődött nedvességgel, még a korábban aszályos délnyugati területeken is.

Amerikai Egyesült Államok

A február közepi szokatlanul hideg időjárás után főként a Középnyugat északi részén enyhült meg jelentősen az idő, és ezekben az államokban március első hetében az ilyenkor szokásosnál már több fokkal melegebb volt. Ugyanakkor a kevés hó elolvadása után az aszály jelei mutatkoznak ezeken a területeken, ahogy az ország nyugati felén sokfelé nem töltődtek fel nedvességgel a talajok a tél során. Ez már a korai vetésű nyári növények magágy előkészítésénél is problémát jelenthet mind a tavaszi búza övezetben, mind a kukorica övezet nyugati részén, de az őszi vetésű kalászosoknak is nagy szükségük lenne a csapadékra a Középnyugaton. Az ország őszi búza vetésterületének mintegy 35%-át sújtotta aszály március 9-én. 

Kína

Az elmúlt hetekben szokatlanul enyhe (1-5 Celsius fokkal az átlag fölötti) időjárás uralkodott a fő mezőgazdasági termőterületeken, mely szokatlanul korán indította fejlődésnek az őszi búzát. A Jangce-völgyben pedig a repce kezdte korán a tavaszi növekedést. A csapadékra nincs panasz, kedvezőek a talajnedvességi viszonyok.

Brazília

Brazíliában két kukorica szezon van egy évben: az első vetési időszaka szeptembertől novemberig tart (ez az összes kukorica termőterület mintegy negyedét teszi ki), míg a másodiké január-februárra esik (a termőterület háromnegyedén). A déli termőterületeken közepes és heves esők törték meg a korábbi száraz időszakot. A Parana-alföld, illetve a Mato Grosso területén a túl sok nedvesség miatt késnek a mezőgazdasági munkákkal. Az ottani statisztikák szerint március 12-ig a szója 80%-át sikerült csak betakarítani, a kukoricának pedig 88%-át elvetni, ami jelentős elmaradás a korábbi évek átlagértékeihez képest. Sao Paulo térségében a vegetációs időszak nagy részében száraz idő uralkodott, és kimondottan jól jött a csapadék a cukornád és egyéb nyári növények ültetvényein. Rio Grande do Soul szövetségi államban március 11-ig a szóját épp elkezdték betakarítani, az első vetésű kukoricának pedig 60%-a került a magtárakba. Paranában az első vetésű szója 36, a kukorica 53%-a van túl az aratáson, a másodvetésű kukoricának pedig 43%-a került a talajba. Szójából idén is rekordtermés várható, összesen 134 millió tonna, mely 4%-kal haladja meg a tavalyi termést. Bár a termésátlag kissé elmarad a 10 éves folyamatosan növekvő trendtől, de a termőterület immár 14 év rendületlenül nő. Kukoricából is rekordtermés várható, összesen 109 millió tonna, az előző évi rekordnál 7%-kal több. A termőterület is rekord szintre, 19,7 millió hektárra nőtt. A termésátlag 5,53 t/ha körül várható, mely hajszállal elmarad az előző évinél, de az öt éves átlagot 6%-kal meghaladja.

Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására.