Az előző héten csütörtökön még igen hideg reggelünk volt, sokfelé hűlt -5 Celsius fok alá a hőmérséklet, majd a hét második felében enyhébbre, de változékonyabbra, csapadékosabbra fordult időjárásunk - írja a met.hu. Csütörtöktől vasárnapig több időjárási front is áthaladt fölöttünk, melyek csapadékot is hoztak. Összességében a déli és keleti országrészben 10-25 mm eső esett, de Baranyában és Somogyban kis területen 30 mm fölötti értékek is előfordultak. Az ország északi része és az Alföld közepe kimaradt a jelentős csapadékból. Az elmúlt 30 nap csapadékösszege az ország döntő részén mintegy 10-30 mm-rel elmarad a szokásos mennyiségtől. Ahol esett az elmúlt napokban, ott már igen jókor érkezett a csapadék, mert az ezt megelőző száraz időszakban a talaj felszín közeli rétege nagyon kiszáradt. A csapadék ezen sokat segített, viszont ahol nem esett, főleg a Sopron-Budapest-Szolnok vonal kiterjedt térségében a talaj felső 20 cm-es rétegének nedvességtartalma a növények számára hozzáférhető vízmennyiség százalékában már a kritikus 40%-os érték alá csökkent. Ugyanakkor a Tisza mentén, főleg a Rétközben még mindig jelen van a belvíz is, bár folyamatosan csökken a kiterjedése. A mélyebb talajrétegek továbbra is őrzik a tél során megszerzett nedvességtartalmukat, és az ország nagy részén telített állapotban vannak. A talaj hőmérséklete jelenleg 5 cm mélységben 5 fok körül alakul. A hosszú hétvégi kissé enyhébb idő után újra megerősödött fölöttünk az északi áramlás, de a szél és a több felhő miatt egyelőre komolyabb fagyok nem voltak jellemzőek. A maximumok szombaton még 15 fok körül alakultak, majd hétfőre mintegy 5 fokkal visszaesett a nappali hőmérséklet.
Az őszi vetések jellemzően fejletten és jól teleltek, a csapadékos október miatt későn vetett búza állományok fejletlenebbek, várják a melegebb időt. A tartósan belvizes foltokban a vetés sokfelé kipusztult. A márciusi gyakori éjszakai fagyok miatt a talaj felszín közeli rétege többször megfagyott, majd napközben kiengedett. Erre a jelenségre a következő napokban is számítani kell, márpedig ha ez sokszor lejátszódik, akkor a talaj kissé megemelkedik, a vetések gyökerei pedig elszakadhatnak. Ez a jelenség a felfagyás, mely ellen védekezni a táblák hengerelésével lehet, bár ennek hatékonysága és a hátrányos mellékhatások miatt ez erősen kérdéses. A legjobb megoldás az eső lenne, de ebből a következő egy hét során alig kapunk. A február végi igen enyhe idő a déli és középső országrészben a mandula és a kajszi rügyeit már beindította, az erre érkezett -6, -10 Celsius fok pedig már fagykárt okozott. Az északi országrészben, például a zempléni és abaúji barackosokban még nincs probléma.
Az őszi fagyok ebben a szezonban a szokásosnál később érkeztek, a vetéseknek volt ideje szépen megerősödni a tél beállta előtt. Az enyhe idő még január elején is kitartott, a télies időjárás csak január második hetében állt be. Két nagyobb hideghullám alakult ki a télen, január és február közepén, de a fagyos idő egyik esetben sem tartott sokáig, a pár napos kemény mínuszokat felmelegedés követte. Az őszi vetéseket károsító mértékű fagy nem fordult elő. Márciusban a gyakori északi áramlás többször hozott hideg, fagyos éjszakákat, az igazi tavasz csak nagyon lassan indult be. Az őszi búzára számított hőösszeg országszerte jóval az optimális érték fölött jár az enyhe ősz és tél hatására.
A folytatásban marad az alapvetően északi, hideg, száraz levegő beáramlása hazánk fölé. Még Benedek sem hozza a várt meleget, a jövő hét keddig többnyire 5 és 10 fok között alakulnak a maximumok, éjszakánként pedig a fagy lesz a jellemző, bár -5 fok alá inkább csak a fagyzugos helyeken csökken a hőmérséklet. A jövő hét közepétől indul majd lassú enyhülés. Csapadék több napon is várható, de inkább csak zápor, hózápor, melyből jelentősebb mennyiség a jövő hét közepéig nem valószínű. A hosszabb távú, ezért bizonytalanabb előrejelzések szerint a jövő hét végéig nem várható jelentősebb csapadék hazánkban, a talaj így száradni fog. Bár a jelenleg nagy területen erős északi szél a hét végére a legtöbb helyen mérséklődik, hétfőn újult erőre kap. Olyannyira, hogy főleg a Dunántúlon és északkeleten viharossá fokozódik, mely a talaj kiszáradt, fölső részét fölkaphatja, elhordhatja, homok és porvihart okozva. A szélerózió káros hatásainak csökkentésére megfontolandó a szélfogó fasorok felújítása, telepítése, melyre akár még most is van lehetőség. A száraz, szeles időben tovább nő a rizikója a tavaszi szárazfű- és bozóttüzeknek.
