A múlt hét nagyobb részében változékony, hideg időjárás uralkodott hazánkban - írja a met.hu. Hétfőn a szinte országszerte fagyos reggel után napközben 15 Celsius fok körüli értékekre melegedett a levegő, és napos, száraz időben lehetett haladni a tavaszi munkákkal. Majd kedd reggelre egy hidegfront érkezett, és a nyugati, délnyugati határszélen, valamint az északi országrészben többfelé kifehéredett a táj, 2-8 cm-es hóréteg hullott, de a Bükkben 10-15 cm esett. A Dunántúl jelentős részén, a Kiskunság területén és a keleti határszélen azonban ekkor sem öntözte a talajokat számottevő mennyiségű csapadék, de a szerdai és csütörtöki záporokból sem. Összességében 0-10 mm csapadék hullott, a több ismét északkeleten. A Kisalföldön van olyan hely, ahol gyakorlatig két hónapja nem esett számottevő csapadék, az elmúlt 30 nap csapadékösszege az ország nagyobb részén 20-40 mm-es, a 90 napos 20-70 mm-es hiányt mutat az átlaghoz képest. A hidegfront mögött kedden sarkvidéki eredetű hideg léghullámok érkeztek, szerdán reggelre már -2 és -7 fok közé hűlt le a levegő. A csütörtök is hasonlóan fagyos reggelt hozott, majd a hazánk fölött nyugalomba jutott légtömeg többnyire péntekre okozta a legerősebb fagyokat. Ekkor nagy területen hűlt a levegő -4 és -7 fok közé, de többfelé -8, -9 fok is előfordult. Pénteken napközben enyhülés kezdődött a magasabb légrétegekben, mérséklődött az éjszakai lehűlés, hétfőre mindenhol megszűntek a fagyok, a maximumhőmérséklet pedig szombaton és vasárnap is már a 20 fokot közelítette. A talajok felszín közeli rétege sajnos továbbra is igen száraz az ország jelentős részén. A Dunántúlon, és a középső országrészben a felső 20 cm-es réteg nedvességtartalma nem éri el a kritikus 40%-os értéket a növények számára hozzáférhető víztartalom százalékában, de jelentős területen 30% alatt alakul ez az érték. A középső és mélyebb talajrétegek még kellően nedvesek, ősszel és télen kellő mennyiségű csapadék hullott a talajok feltöltődéséhez. A hideg időben az 5 cm-en mért talajhőmérséklet is jelentősen, 5-8 fokra visszaesett péntekre, azóta melegedett a talaj, jelenleg többnyire 7-12 fok között alakul.
Az őszi kalászosok a bokrosodás fenológiai fázisában járnak. A csapadékos október miatt későn vetett, fejletlenebb búza állományoknak és a repcének továbbra is igen nagy szüksége lenne a csapadékra. Tavaly ilyenkor igen hasonlóan alakult időjárásunk, áprilisra akkor is jelentősen kiszáradt a talajok felszín közeli rétege, és az aszályos időben nem hozott elegendő oldalhajtást a repce, így a termésátlagok jelentősen elmaradtak a kívánatostól. A keleti országrészben a februárban és márciusban tartósan belvizes foltokban a vetés sokfelé kipusztult. A kukorica vetése időben aktuális, de a talaj még mindig hideg, és az ország döntő részén a fölső réteg száraz is. A folytatásban az egyik probléma megoldódni látszik, ugyanis jelentős csapadék érkezik. Tartós felmelegedés azonban nem ígérkezik, a csapadék lehűléssel jön, csak a jövő héten várható, hogy a talajhőmérséklet újra 10 fok fölé emelkedjen.
A folytatásban egy légörvény helyeződik tartósan Közép-Európa fölé, mely kiadós csapadékot hoz térségünkbe. Összességében a hét végéig 20-40 mm eső várható területi átlagban, országszerte megázik a talaj és feltöltődik a fölső rétege. A csapadék zöme hétfő estétől szerda reggelig valószínű, melybe főleg a Dunántúlon és az Északi-középhegységben hó is vegyülhet. Péntektől csökken majd a csapadékhajlam. Főleg a Dunántúlon és északkeleten lesz erős, időnként viharos a szél, majd csak péntekre gyengül az ereje. A csapadékkal hideg is érkezik, a hőmérséklet keddre előbb a Dunántúlon, majd szerdára keleten is jelentősen csökken: a maximumok mindössze 4 és 9 fok között várhatók. A sok felhő és a szél miatt fagy azonban a hét végéig nem valószínű. A hét végére csökken a felhőzet, mérséklődik a szél, napközben kissé melegszik a levegő (10-15 fok köré), de a fagyzugos részeken ekkor hajnalban gyenge fagyok is előfordulhatnak.
