Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára szerint is igaz az állítás, hogy a klímaváltozás terén Magyarország az EU egyik legsérülékenyebb országa. Erről az ország kontinentális fekvése tehet. Csak az elmúlt 40 évben egy 1,4 Celsius-fokkal megemelkedett az átlaghőmérséklet, és ennek az eloszlása nem egyenletes az országban, a keleti területeken magasabb - mutatott rá az államtitkár. Feldman Zsolt elmondta, hogy 2050-ig a legvalószínűbb modellek szerint is egy 1,5-2 fokos átlaghőmérséklet-emelkedésre kell számítani, de hosszabb távon egy 3,5-4 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedés is benne van a pakliban. Az egyenlőtlen csapadékeloszlás és ennek következményei pedig nagyban befolyásolhatják a haza mezőgazdasági termelést. Az államtitkár kitért arra is, hogy a klímaváltozás következtében hosszú, száraz időszakokra kell számítani, ami hatással van a folyókra és víztestekre, ez pedig továbbgyűrűzhet az öntözés területére. Feldman Zsolt elmondta, hogy a megváltozó hőösszeg, a csapadékeloszlás átalakulása a termelési szerkezetre is hatással van, hiszen nehezebbé válnak azoknak a növényeknek a kilátásai, amelyeknek a vegetációs időszaka ezekben a csapadékban szegényebbé váló, hőstresszben erősebb nyári hónapokra esik. Más növények vegetációs időszaka viszont megnövekedhet, amit szintén nem szabad figyelmen kívül hagyni. Az államtitkár szerint a bortermelésben és a borpiacon is lesznek változások, mert az északabbra tolódó szőlőtermesztés következtében egyszerre szélesedik ki a szőlő termelői bázisa, és lehetetlenül el a növény termesztése bizonyos területeken. Feldman Zsolt szerint Magyarország tekintetében az a kulcskérdés, hogy a vízzel való gazdálkodást hogyan tudjuk megoldani.

Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezető igazgatója szerint Magyarországon a vidék, mezőgazdaság az ország hagyománya, kultúrája, múltja, identitása szempontjából nagyon fontos ágazat. Nem igaz viszont az a gyakran hangoztatott megállapítás, hogy a mezőgazdaság az egyik fő felelőse a globális szinten zajló klímaváltozásnak. Az Európai Unió területén mezőgazdaság mindössze 10%-kal járul hozzá a klímaváltozáshoz, és Magyarország tekintetében is hasonló az arány. A szakember rámutatott arra is, hogy a mezőgazdaság globális felmelegedéshez való hozzájárulását a helyén kell kezelni. Vannak ugyanis olyan ágazatok, amik jelentős mennyiségű szén-dioxidot és üvegházhatású-gázt tudnak megkötni - ez pedig az erdészet, és az elmúlt években Magyarország erdősültsége folyamatosan emelkedett. Ondré Péter szerint bár a szőlészet-borászati ágazatnak nincs annyira jelentős hozzájárulása a globális felmelegedéshez és az üvegházhatású-gáz képződéshez, a gázkibocsátás 50%-áért a csomagolás (üvegkészítés, logisztika, szállítás) a felelős, a szőlészet és a borkészítés pedig csak 25-25%-át adja. A szakember szerint elképzelhető az, hogy a klímaváltozásnak lesznek pozitív hatásai a hazai gyümölcstermesztésre, de a magyar néplélekhez, tudáshoz és hagyományhoz, az alma, dinnye, meggy, barack és szilva termesztése van közelebb, és a magyarok középtávon inkább maradnak a hagyományosabb gyümölcsfajtáknál.

Ondré Péter kifejtette, hogy ha globálisan vizsgáljuk a szőlészet világát, akkor az látszik, hogy a termelésbe bevonható területeknek szélességi fokokban kijelölt sávja egyre északra tolódott. Ahogy tolódik északabbra a termeszthető terület nagysága, a szőlőfajtáknak a bevonhatósági köre is szélesül, Dél- és Kelet-Angliában, Skandinávia déli részén, Lengyelországban szőlőt telepítenek. Ausztriában 2050-re 50%-kal nagyobb lesz a telepíthető szőlőterületek nagysága. Az is látható, hogy mind a globális piac, mind a termeszthető területek szerkezete át fog alakulni. Ennek hatása az is, hogy a Európa déli területein (dél-olasz, dél-spanyol területek) a klímaváltozás okozta szárazság átalakítja a termelés szerkezetét, nem egy helyen átálltak csepegtető szerkezetes termesztésre. A szakember szerint ez azzal járhat, hogy a bor egyedisége, karakteressége csökkenni fog az öntözés hatására.

- mondta Ondré Péter.

A szakember szerint Magyarországon a klímaváltozás hatásai negatívak. Ondré Péter elmondta, hogy több tanulmány is arra az eredményre jutott, hogy a következő 20-30 évben a borokban az átlagos savtartalom literenként 1-1,5 grammal csökkenni fog a borokban. A vörösborokra jelenleg 5-5,5, fehérborokra 6-7 g/l jellemző. Ez a savcsökkenés komoly hatással lehet a borok szerkezetére és az eltarthatóságára is, mivel a borok nem kénezhetőek, ha jelentősen esik a savtartalma. Emellett a nagy meleg a cukortartalom növekedése révén az alkoholfokot is emeli, a világpiac pedig épp abba az irányba fejlődik, hogy az emberek a könnyedebb, kevésbé alkoholos borokat keresik. Ondré Péter szerint a szőlő- és borpiacon az látszik, hogy a klón- és fajtaszelekció szerepe a jövőben fel fog erősödni.

Szepsy István, a Szepsy Pincészet borásza elmondta, hogy Tokajban már érezhető a klímaváltozás. A tokaji termékpaletta hagyományosan elég szűk volt, most az utóbbi időben szélesebbé vált.
A borász ugyanakkor elmondta, hogy a termékfejlesztés és a piacra való bemutatás sok évet vett igénybe, megváltozott a bortermelés, de emiatt nem jelenik meg minden termékben annyira erősen a klímaváltozás hatása, mintha ugyanazt a terméket készítették volna folyamatosan. Szepsy István beszélt arról is, hogy Tokaj hagyományosan édes, botritiszes borokat (aszú, szamorodni) termelő vidék, de egyre kevesebb lehetőség van az ehhez kellő alapanyagok előállítására. Emellett viszont megjelentek a szárazabb borok is, ami nagy fordulatot jelentett a borvidék életében. A klímaváltozásból kifolyólag a furmint érettebb gyümölcsöt ad, és a tokaji száraz borok fogyaszthatóbbá váltak. Emellett viszont az is igaz, hogy a botritiszes borok termelése világszinten csökkent a csapadékhiány, a növekvő átlaghőmérséklet és a csökkenő páratartalom miatt.

Szepsy István beszélt arról is, hogy Tokajban további változások várhatóak a klímaváltozás miatt. Bizonyos körülményeket klónszelekcióval is még lehet orvosolni, de eljöhet majd az a pillanat, amikor a borászoknak fajtát is kell majd váltaniuk, ha továbbra is szőlővel akarnak foglalkozni. Ezzel viszont az a gond, hogy Tokajban van a legkevesebb termeszthető szőlőfajta, és azok is mind fehérek voltak eddig. Szepsy István szerint világszintű trend az, hogy csökken a vörösborok aránya a fehérborokhoz képest. Valamint az is megfigyelhető, hogy a szüreti időpontok egyre korábbra tolódnak, ez pedig a száraz borok tekintetében pozitív hatás. A borász szerint az elmúlt években Tokajban egy olyan bortípus született meg, ami korábban nem volt szélesebb körben kedvelt.

- mondta Szepsy István.

A borász szerint a kisebb pincészetek sokkal többet foglalkoznak azzal, hogy az egyediséget megőrizzék, és jobban is tudnak reagálni emiatt a változásokra. Szepsy István úgy látja, Tokaj alapvető feladata az, hogy megmutassa az egyediséget. A borvidék nagyon kicsi, kicsivel több mint 5 ezer hektár, és egész Magyarországon valamivel több mint 60 ezer hektáron zajlik szőlőtermesztés. A bordeaux-i borvidék 130 ezer hektár, Kínában 2025-ig valószínűleg telepítenek 1 millió hektár. A szakember szerint tehát nem mennyiségi kérdés, hogy a magyar szőlő- és borkultúra fenn tud-e maradni. Szepsy István is azon a véleményen van, hogy a szelekcióra nagyobb hangsúlyt kell fektetni, nem az új fajták beemelése a kulcs, hanem az ősi szőlőfajták finomítása, a környezethez való igazítása.