Európa berobbant a rovarnagyhatalmak közé. A Feed Navigator szakcikke szerint ma 10 ezer tonna az éves rovarfehérje-termelés, de 2030-ra már 500 ezer tonna lehet - írja a Telex. A rovarfehérje-gyártók globális szövetsége, az International Platform of Insects for Food and Feed (IPIFF) ennél sokkal részletesebb adatokat is bemutat.
A francia Ynsect oldala szerint a világ 2035-ig mintegy 53%-kal fog tudni több fehérjét fogyasztani. A rovarok nagyon fontos táplálékot jelentenek az embernek is, főleg Ázsiában és Afrikában, és természetesen a fekete katonalegyeket Európában is élelemnek termeljük. Egyelőre azonban nem a saját közvetlen ételeinkről van szó, hanem inkább csak állati takarmányról, de még abban is korlátozott a felhasználás. Ennek ellenére az ágazat úgy érzi, ez lehet a jövő útja.
Ma világszinten 200-nál is több rovartenyésztéssel foglalkozó vállalat van, az ágazat 2027-re akár 4,63 milliárd dolláros iparággá nőheti ki magát, az európai rovarcégekbe pedig eddig 1 milliárd eurónyi befektetés érkezett - derül ki a Meticulus Research friss előrejelzéséből. A világ legnagyobb telepei Franciaországban, Hollandiában, az Egyesült Királyságban és Amerikában vannak, de már Magyarországon is van egy ilyen cég, sőt, a Nébih-engedéllyel rendelkező Grinsect jelentős kockázati tőkét is kapott a bővülésre.
A szakma óriásai fekete katonalegyekkel foglalkoznak. Ezek a rovarok nem veszélyesek a környezetére, valamint kiváló fehérjeforrás és jól bekeverhető az állati takarmányba. Felmerülhet a kérdés, hogy miért is annyira környezetbarát? Elsősorban azért, mert a gyártás nem szennyez. Ha például szarvasmarha-tenyésztéssel állítanának elő fehérjét, akkor közben a tehenek rengeteg vizet fogyasztatának el, illetve még több metán keletkezne.
A legyek viszont hulladékokat is hasznosítanak. PET-palackot vagy az autógumit ők sem fogyasztják el, de a növénytermesztés és az élelmiszeripar hulladékaiból szinte mindent. Így a különböző gabona-, zöldség-, gyümölcsféléket és az ezekből készült valamennyi élelmiszert, de még a szármaradványokkal vagy az állati eredetű biomasszával is megbirkóznak. A kedvencük a gyümölcslégyártás után visszamaradt préselt gyümölcs.
Magyarországon jelenleg a szarvasmarha szivacsos agyvelőgyulladása kapcsán hozott rendeletek tiltják vagy jelentősen korlátozzák az állati eredetű takarmányok felhasználását a haszonállatok takarmányozásában, így az Európai Unión belül feldolgozott formában egyelőre csak vízi, illetve az otthoni társállatok esetében engedélyezett a fekete katonalégy takarmányozási célú felhasználása.