A koronavírus-járvány hatását az agrárium és az élelmiszeripar is megérezte, a pandémia azonban nem minden ágazatot érintett ugyanúgy. Összességében mit lehet mondani, hogyan élte/éli meg a magyar agrárium ezt az időszakot?
Bár a mezőgazdaság és az élelmiszeripar hagyományosan válságállóbb a többi ágazatnál - ahogy 2008-ban is láthattuk -, a pandémia valamennyi szektorban, így az agráriumban is éreztette hatását. Emellett egyéb nehézségek is jelentkeztek az elmúlt évben, de mindezek ellenére 2020-ban az agrárium összességében jól teljesített. A KSH legfrissebb adatai szerint a mezőgazdaság kibocsátása 4,8%-kal, a bruttó hozzáadott érték pedig 9,9%-kal nőtt 2019-hez képest. Ebben a növekményben a mezőgazdaság egészét tekintve az árak emelkedése játszott szerepet.
Az egyes szektorokat tekintve az agráriumban, melyek bizonyultak a leginkább megbízhatónak, és melyeket érintette súlyosabban a válság?
A növénytermesztést és a kertészetet (főleg a gyümölcsféléket) a tavaszi aszály és fagykár sújtotta, a betakarításkor pedig a csapadékos időjárás okozott gondokat. Mindezek ellenére a volumen mindössze 3,3%-kal lett kevesebb az előző évinél, amit az árak 10,3%-os emelkedése ellensúlyozott. Ennek eredőjeként a növényi és kertészeti termékek kibocsátása 6,6%-kal lett több 2019-hez képest.
Az állattenyésztés esetében a termelés csökkenése mindössze 1,3% volt, s az árak a növénytermesztéshez és a kertészethez képest kisebb mértékben, 3,3%-kal emelkedtek, aminek következtében az állattenyésztés kibocsátása 1,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A szerényebb termeléscsökkenés ellenére azonban elmondhatjuk, hogy a pandémia hatásai elsősorban az állattenyésztésben mutatkoztak meg. A belföldi kereslet csökkenése - főleg a HORECA szektor kiesése miatt - és az export visszaesése kiemelten sújtotta a vízi szárnyas ágazatot. A 2020. évi vágóhídi statisztika szerint tavaly a sertésvágások száma 1,8%-kal nőtt, a baromfivágás viszont 1,7%-kal csökkent. Ezen belül a csirkevágás 4,4%-kal nőtt, a pulyka lényegében szinten maradt, miközben a liba- és a kacsavágás 45,9, illetve 27,5%-kal csökkent az előző évhez képest.
Sem a baromfi-, sem a sertéságazat nincs jó helyzetben, egyiket a madárinfluenza, másikat az afrikai sertéspestis sújtja már jó ideje. Emellett néhány hónapja a magas takarmányárak is nehezítik a gazdák életét. Mik a kilátások, illetve mit mutatnak az előrejelzések, meddig emelkedhetnek még a gabona- és ezzel együtt a takarmányárak?
Az állattenyésztésben egy évet önmagában nézni nem érdemes, általában három éves időszakokat indokolt értékelni. Az kétségtelen, hogy pillanatnyilag gondok vannak mind a két abrakfogyasztó ágazatban, alacsonyak a felvásárlási árak és a takarmány alapanyagok árai az egekben vannak. Ez az elmúlt három évet tekintve nem volt mindig így és nem is lesz hosszabb távon. Az árak változását a hazai viszonyokon túlmenően a mindenkori világpiaci folyamatok és kilátások határozzák meg. A gabona és a szója esetében kedvező változást az új termés hozhat.
Az árak növekedése mérsékelni fogja a magas takarmányköltségek miatti veszteséget, de az új termésig jövedelmező termelés az átlagosnál jobb hatékonyságú, nemzetközi szinten termelő gazdálkodóknál várható.
Hosszú és rövid távon a gabona- és takarmányárak emelkedése milyen hatással lehet a sertés- és baromfiágazatra/piacra?
Ha ágazatonként vizsgáljuk a kérdést, a sertéshúspiac kilátásait az afrikai sertéspestis-járvány (ASP) miatt az elkövetkező néhány évben is nagyfokú bizonytalanság övezi. Magyarországon rekordalacsony a sertésállomány, utoljára 1946-ban mértek ennél kisebbet. Hazánknak a sertéstartás valamennyi fontosabb termelési, hatékonysági mutatóján javítania kellene. Erre adott a lehetőség, az ágazat célirányos beruházásokkal gyorsan, ígéretes megtérüléssel fejleszthető. A beruházásoknál, illetve a beruházási támogatások kialakításánál elengedhetetlen a mind szigorúbb környezetvédelmi, állategészségügyi és állatjólléti követelményeknek való megfelelés, továbbá a klímaváltozás, valamint a genetikai lehetőségek együttes figyelembevétele. Az elkövetkező időszakban a hangsúlyt a zöldmezős beruházásokra kell helyezni. A baromfi-termékpálya kilátásai ígéretesebbnek tűnnek. A hazai baromfiágazat fajtakínálata diverzifikált, a biológiai alapok jók, a takarmánybázis megfelelő. A csirkehizlalás továbbra is jövedelmező tevékenység, az ágazat versenyképességében azonban kulcsfontosságú a méretgazdaságosság érvényesülése. A hazai baromfivertikum stabil helyzetét elsősorban annak köszönheti, hogy vertikálisan erősen koordinált, 85-90%-ban a teljes termékpályán átívelő integrációkban működik, jellemzően magyar tulajdonban. Magyarországon a szakma megítélése szerint 2030-ig évente akár 5%-os bővülés is reális lehet.
A 2020-as év minden iparág, így az agrárium számára is tartalmas volt, számtalan olyan váratlan esemény volt, amelyre a piaci szereplőknek, termelőknek, vállalkozásoknak, cégeknek azonnal reagálniuk kellett. Ezek alapján a 2019-es évhez képest hogyan változott az agrár hitelállomány 2020-ban?
2019-ről 2020-ra az agrár hitelpiac 158,3 milliárd forinttal növekedett, a növekmény főleg a társas vállalkozások esetében történt (45-55 % - élelmiszeripar-mezőgazdaság arányban). Az egyéni élelmiszeripari piac gyakorlatilag változatlan maradt a teljes hitelállományon belül 6,15 milliárd forintos állománnyal, míg a társas vállalkozások piaca 600 milliárd forintra nőtt az előző évi 536 milliárd forintról. Az egyéni mezőgazdasági piac a 2019-es évhez képest 17 milliárd forinttal növekedett 349 milliárd forintról 366 milliárd forintra, míg a társas piac állománya jelentősebb, 77 milliárd forintos növekedést mutatott ugyanezen időszak alatt és a 2020-as záró állománya 464 milliárd forint volt. Ha az elmúlt öt évet vizsgáljuk, az agrár hitelpiac 2016 és 2020 között, összességében, 592 milliárd Ft-tal növekedett, a növekedés 62%-a a mezőgazdasági szektorban, 38%-a az élelmiszeriparban történt.
Mit prognosztizálnak, mi várható a hitelállományok tekintetében 2021-ben?
A jövőre vonatkozó várakozásainkat tekintve általánosságban elmondható, hogy az agrárium hitelállománya tovább fog nőni a következő években. Egyrészt a nagyarányú, támogatásokkal ösztönzött fejlesztésekkel összefüggésben a beruházási és támogatás előfinanszírozási hitelek állománya nőhet. Másrészt a beruházások megvalósulása támaszt várhatóan többlet forgótőke igényt, ami az üzemviteli hitelek növekedésével járhat.
