A hét első felében is folytatódott a változékony, szeszélyes időjárás - írja a met.hu. Hétfőn a szinte országszerte fagyos reggel után napközben 15 fok körüli értékekre melegedett a levegő, és napos, száraz időben lehetett haladni a tavaszi munkákkal. Majd kedd reggelre egy hidegfront érkezett, és a nyugati, délnyugati határszélen valamint az északi országrészben többfelé kifehéredett a táj, 2-8 cm-es hóréteg hullott, de a Bükkben 10-15 cm esett. A Dunántúl jelentős részén, a Kiskunság területén és a keleti határszélen azonban ekkor sem öntözte a talajokat számottevő mennyiségű csapadék, míg máshol 1-8 mm hullott. A hidegfront mögött kedden már 8-10 fokkal hidegebb volt, mint az előző napon, szerdán reggelre pedig -2 és -7 fok közé hűlt le a levegő. Szerdán napközben többfelé fordultak elő hózáporok, záporok, de ezekből csak kevés, a legtöbb helyen 1 mm-nél kevesebb csapadék hullott, a csütörtöki hózáporokból, záporokból esett helyenként nagyobb mennyiség. A talajok felszín közeli rétege sajnos továbbra is igen száraz az ország jelentős részén. A Dunántúlon, és a középső országrészben a felső 20 cm-es réteg nedvességtartalma nem éri el a kritikus 40%-os értéket sem a növények számára hozzáférhető víztartalom százalékában, de jelentős területen 30% alatt alakul ez az érték. A középső és mélyebb talajrétegek még kellően nedvesek, ősszel és télen kellő mennyiségű csapadék hullott a talajok feltöltődéséhez. A hideg időben az 5 cm-en mért talajhőmérséklet is jelentősen visszaesett a hét közepére az egy héttel ezelőtti értékekhez képest, már csak 5 és 10 fok között alakul.
Az őszi kalászosok a bokrosodás fenológiai fázisában járnak. A csapadékos október miatt későn vetett, fejletlenebb búza állományoknak és a repcének továbbra is igen nagy szüksége lenne a csapadékra. Tavaly ilyenkor igen hasonlóan alakult időjárásunk, áprilisra akkor is jelentősen kiszáradt a talajok felszín közeli rétege, és az aszályos időben nem hozott elegendő oldalhajtást a repce, így a termésátlagok jelentősen elmaradtak a kívánatostól. A keleti országrészben a februárban és márciusban tartósan belvizes foltokban a vetés sokfelé kipusztult. A talajhőmérséklet már elérte a tavaszi gabonák vetéshez szükséges értékeket, így egyre többfelé kezdték meg ezt a munkát is. A magágy előkészítéshez és a növények csirázásához, keléséhez is szükség lenne áztató csapadékra.
A márciusi -6, -10 fokos hidegek már okoztak fagykárt elsősorban a déli és középső országrészben a mandula és a kajszi rügyeiben. A múlt héten országszerte virágba borult ez a két korán virágzó csonthéjasunk, és az őszibarack, meggy és cseresznye rügyei is sokfelé megpattantak már. Így érkeztek a hétfői, szerdai és csütörtöki fagyok. A szakirodalom szerint kajszi esetén teljes virágzásban -2,2 Celsius fok a kritikus hőmérséklet, -2,9 foknál 10%-os kár, míg -5,6 foknál 90%-os kár valószínű. A sziromhullás/terméskezdemény fázisában -0,8 Celsius foknál kezdődik a károkozás, és -4,4 fok esetén már 90%-os a fagykár. Őszibaracknál a zöld bimbós állapottól a virágzás kezdetéig tartó fázisban -2 és -3 fok a kritikus hőmérséklet, teljes virágzásban -2,7 foknál valószínű 10%-os, -4,4 foknál pedig már 90%-os kár. Ezek az értékek azonban nagyban függnek a fajtától és a kritikus hőmérséklet fennállásának időtartamától is.
A folytatásban lassan melegszik az idő, de jelentősebb csapadék a jövő hét elejéig nem valószínű. Péntektől szárazabb, egyre melegebb légtömegek áramlanak térségünkbe, így pénteken és szombaton sehol sem várható csapadék, és vasárnap és hétfőn is csak elszórtan lehet kisebb eső, zápor. Így hétfő estig országszerte tovább szárad a talajok felszín közeli rétege. Továbbra is sokfelé zavarja majd napközben élénk, a Dunántúlon erős szél a növényvédelmi munkákat. Szombaton már csak a fagyzugos helyeken, és a száraz homokfelszínek fölött valószínű -2 foknál hidegebb, vasárnaptól pedig országszerte megszűnnek az éjszakai fagyok. A legmelegebb órák hőmérséklete már szombaton is eléri a 15-20 fokot, és hétfőig, keleten keddig tovább melegszik az idő. A jelenlegi számítások szerint kedden hajnalban éri el térségünket délnyugati irányból az a frontrendszer, ami több fokos lehűlést, ugyanakkor jelentősebb csapadékot is hozhat.
