Több olyan időjárási front is érintette Magyarországot az elmúlt tíz napban, melyekből a Dunántúlon vagy az északi országrészben számottevő, 15-30 mm csapadék hullott, az Alföldön azonban nagy területen 5 mm sem esett - derül ki a HungaroMet legfrissebb agrometeorológiai jelentéséből. A mögöttünk álló 30 nap csapadékösszege is hasonló területi elrendeződést mutat, az Alföld középső és keleti tájain sokfelé a fele sem esett le az ilyenkor szokásos mennyiségnek, míg a Dunántúl nyugati tájait 20-30 mm-rel több eső öntözte az ilyenkor szokásosnál.
Az év első három hónapjának csapadékmennyisége az említett nyugat-dunántúli és északi tájak kivételével hazánk jelentős részén 30-60 mm hiányt mutat a sokéves átlaghoz képest, és ez a hiány a talajok nedvességtartalmában is megmutatkozik. Tavaly év végén országszerte feltöltődött a talaj, azóta azonban csak a fél méternél mélyebb réteg őrzi a nedvességtartalmát. A középső talajréteg még kielégítő mennyiségű vizet tartalmaz, a felszín közelében azonban az Alföldön már március közepe óta kritikusan száraz a talaj.
A hőmérséklet a húsvéti ünnep alatt a nyarat idézte, több napi melegrekord is megdőlt. Hétfőn volt a legmelegebb, ekkor az esti órákban érkező hidegfront előterében 25-30 fokig melegedett napközben a levegő. Keddre jelentősen 10-20 fokkal visszaesett a hőmérséklet, de ezzel még mindig a sokéves átlag környékén maradt. Fagy utoljára a múlt hét elején veszélyeztette a virágzó gyümölcsfákat, a kedd reggelre átvonult hidegfront mögött szerda hajnalban nyugalomba jutott levegőben bár többfelé 5 fok alá hűlt a levegő, de 2 méteres magasságban fagy sehol sem alakult ki. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet napi átlaga tartósan, már egy hete országszerte meghaladja a kukorica vetéséhez szükséges 10 fokos küszöbértéket, jelenleg 11-14 fok között alakul.
Az őszi vetések, ahol nem volt tartós belvíz, jó állapotban vannak, két-három héttel előrébb járnak a fejlődésben a szokásosnál. A kalászosok tábláinak többsége már szárba indult, az őszi káposztarepce pedig sárgabimbós, helyenként már a virágzás is elkezdődött. Az Alföldön, főleg az északi részén még mindig vannak belvízfoltok, ezek kiterjedése csökken, de a vetések ezekben a foltokban kipusztultak. A tavaszi vetésekhez az Alföldön igen nagy szükség lenne további csapadékra, a magágy előkészítéshez és a vetéshez jelenleg túl száraz a talaj. Sokféle gyümölcsfa virágzik jelenleg, és az erdők is lombosodnak már, több héttel korábban a szokásosnál.
Az elmúlt napokban a délnyugati országrészben volt esős az idő a leghosszabb ideig, arrafelé a számított levélnedvesség-tartam (amikor vizes volt a növények levélzete) 25-35 óra között alakult, míg az ország nagy részén az időszak kevesebb, mint 10%-át tette ki (9. ábra). A párás időszakok hossza is alacsonyan maradt. Növényvédelmi szempontból ez kedvezőnek tekinthető, a gombás megbetegedések terjedésének ez a száraz időszak nem optimális.
Nagyrészt száraz, meleg idő jön a következő napokban. Ma éjszaka egy átvonuló fronthoz kötődően eshet főként az északi és a keleti országrészben némi eső, ezt követően azonban a jövő hét közepéig nem várható csapadék. A levélnedvesség-tartam jellemzően alacsony marad, ugyanakkor a talajok tovább száradnak, ami az Alföldön jelent egyre növekvő problémát. A hőmérséklet péntektől ismét nagy területen emelkedik napközben 20 fok fölé, vasárnaptól pedig ismét nyáriasan meleg, 23-28 fok közötti maximumok lesznek jellemzők. Éjszakánként továbbra sem várható fagy, 10 fok köré hűl a levegő, ennél kissé hűvösebb péntek hajnalban lehet. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet napi átlaga a jövő hét elejétől már a 15 fokot is meghaladja.
