A spárgafogyasztást részletesebben vizsgálva az adatokból kitűnik az is, hogy a német vásárlók a fehér spárgát részesítik előnyben, az 1,2 kg/fő/év mennyiségből 0,93 kg fehér spárga volt a tavalyi évben - írja a fruitveb.hu. Ami a kiadásokat illeti, egy német háztartás átlagosan 8,82 eurót, azaz több mint 3 ezer forintot költött egy kiló spárgára tavaly. A németországi spárgatermesztés 2020-ban 107 ezer tonnás termésmennyiséggel zárt, ami az átlagosnak mondható eredmény (2010-ben 89 ezer tonna, a 2018-a rekordévben pedig 133 ezer tonna volt a termés mennyisége, az elmúlt évtizedben ebben az e két érték közötti intervallumban mozgott a Németországban termelt spárga mennyisége). 

A vezető termelő régió Alsó-Szászország, közel 30 ezer tonnával, Brandenburg és Észak-Rajna-Vesztfália 20-20 ezer tonnával állnak a második helyen, Bajorország pedig nagyjából 15 ezer tonna spárgát állít elő egy évben. A német fogyasztók a hazai termelésű spárgát részesítik előnyben, ezt jól alátámasztja az is, hogy a belföldön termelt spárgák mintegy 85%-a a német lakosok kosarába kerül. 

A szezon indulása fogyasztók és a termelők számára is izgatottsággal teli időszak, mivel a kezdés időpontja erősen időjárásfüggő, de március végén a spárgaföldek országszerte mindenhol bíztató jeleket mutattak - ez azonban nem maradt végig így. A szedések már a 12. héten megindultak a Rajna-vidéken az értékesítés ekkor még a termelői piacokra és közvetlen a termelőtől történő vásárlásra korlátozódtak. Húsvét előtt a Németország déli részén fekvő spárgatermő körzetekben is nagy volt még a bizonytalanság, a hideg időjárás miatt a húsvétot követően számítanak az első szedésekre. Az iparági szereplők szerint azonban könnyen előfordulhat, hogyha marad a csapadékos, hideg idő, akkor a szedések csak a 15. hét közepén indulnak majd meg.

Eluralkodott a bizonytalanság 

A koronavírus-járvány az idénymunkásokat is sújtja, ezáltal kérdéses, hogy lesz-e időben érkező és elegendő számú munkás a német spárgaföldeken. A vendéglátás helyzete is komoly kérdéseket vet fel, hiszen klasszikusan nagy felvevője a spárgának Európa-szerte, azonban ha a korlátozások életben maradnak, akkor a korábban jól bevált értékesítési csatornák sem működnek majd.

A termelőket az is foglalkoztatja, hogy a megnövekedett termelési költségeiket az áraikban tudják-e majd realizálni. A távolságtartási és higiéniai szabályok betartása költségekkel jár, mivel például a szálláshelyeken is kevesebb munkást lehet elhelyezni, illetve a szállításuk is sokkal körülményesebb és drágább. Ezeket a költségeket valahol érvényesíteni kell, kérdés, hogy vajon a piac tolerálja-e majd. Ami pedig még az eddigieknél is fontosabb: elkerüli-e az egyes termelőket a fertőzés, vagy egy esetleges karanténintézkedés miatt meghiúsul a betakarítás? Ezekből a felvetésekből is jól látszik, hogy mennyi bizonytalanságot rejt az elkövetkezendő időszak, ami miatt még sokat fájhat a feje a termelőknek.

A nyugati országrészben, az Alsó-Rajna vidéken kicsit optimistább a hangulat: a tavalyihoz képest 14 nappal később indultak a szedések, ami a hidegebb időjárásnak köszönhető. Már március második hetétől kapható volt az áruházakban az ott termesztett spárga, bár hozzá kell tenni, hogy ezek a növények még fűtött termesztésből származtak. A fóliatakarású szabadföldi állományokat március végén kezdték szedni, egyelőre pedig a hozamokat és a minőséget illetően is jók a kilátások.