Az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján bő száz évre visszamenőleg tárolja a napi időjárási adatokat, ebből tudhatjuk meg azt is, hogy milyen volt az idő pár évvel ezelőtt. Nyilvántartják a napi középhőmérsékletet, az adott dátumhoz tartozó maximum és minimum hőmérsékletet, illetve azt is, hány milliméter csapadék esett aznap - írha a 24.hu. Az OMSZ öt városra gyűjt adatokat, a cikkben pedig Budapest került elemzésre.
Az öt év összesen százötven napjából 115 volt olyan, amikor nem esett semmilyen csapadék. A legszárazabb a tavalyi év volt, amikor mindössze három napon át esett, a legnedvesebb pedig 2017, amikor közel négyszer ennyi szám szerint 11 napon örülhetett az, aki szereti a tavaszi esőt. 2019 eggyel kevesebb esős napjával a dobogó harmadik fokára ér fel. 2017-hez tartozik egy másik rekord is: az egész hónapban lehulló 53,6 milliméter csapadék több mint fele (30,3 milliméter) egyetlen naphoz, április 19-éhez tartozik.
Újabb fagyok jönnek: kemény mínuszokkal indít a hétvége
A sötétkékkel jelölt 2016 leghidegebb áprilisi napján 2,7 fokot mértek, a legmelegebben pedig 26,4 fokot. A legnagyobb hőmérsékletbeli változás 8-áról 9-ére történt, amikor a középhőmérséklet 16,7 fokról huszonnégy órán belül 10,4-re zuhant vissza. Egy évvel később (amit az ábra sárga színnel jelöl) már sokkal nagyobb különbség volt a legalacsonyabb és legmagasabb mért budapesti érték között (0,5 és 26 fok), a 24 óra alatt beállt legnagyobb változás pedig örömteli volt, hiszen 24-én még csak 10,1 fokot mértek, másnap viszont már 15,3-at.
2018-at zölddel jelölték, ami aztán elhozta az elmúlt öt év áprilisainak legmelegebb napját: 29-én 30,2 fokot mértek, ami azért is meglepő, mert két nappal előtte mindössze nyolc és fél fokkal kevesebb volt a napi legmelegebb mért érték - a frontérzékenyek biztosan nem repdestek az örömtől azokban a napokban. Ráadásul, abban a hónapban nem ez volt az egyetlen hirtelen történt változás: 8-án 15,5 fokra mászott fel a hőmérő a fővárosban, a következő 24 órában azonban 7,4-re csökkent, majd hirtelen 23,4-re nőtt. A vizsgált öt évből egyébként 2018-ban volt a legmelegebb.
2019 a lila színt kapta és a szokatlan formából kiderül, hogy mekkora hőingadozások voltak 2 évvel ezelőtt. Április 26-án például ebben az évben volt a legmelegebb az idő (22,8 fokos középhőmérséklet), ami aztán 24 órán belül közel kilenc fokot zuhant 14 Celsius-fokra. A következő huszonnégy óra sem lehetett egyszerű az érzékenyebb embereknek, mivel míg 27-én 26,2 fok volt a mért maximum, másnap már 10,7-tel kevesebb, 15 és fél fok.
Beindult az országos jégkármérséklő rendszer: pénzjutalmat kap a legjobb kezelő
A koronavírus-járvány első hulláma 2020-ban érte el hazánkat,ez az év a türkizt kapta, az április hónap pedig nemcsak a vírustól szokatlan. Az előző négy évvel ellentétben tavaly mínuszokat is mértek, hiszen április első két napján is mértek nulla foknál hidegebbet. Ezután tartósan tíz fok fölött volt a napi középhőmérséklet, ami miatt már elő is kerülhettek a szellőssebb ruhák, ám nem sokáig lehetett mellőzni a téli kabátot: 13-án még 17 fokot mértek, másnap viszont már csak 7,8-at. Két nap múlva pedig közel kétszer ennyit, 15,1 fokot mutatott a hőmérő. Igen száraz hónap volt, mivel mindössze három nap volt csapadékos: a hó közepén egy nap esett 0,2 milliméter csapadék, a hó végén pedig két nap alatt 2,5.
