Az új rendelet értelmében július elsejétől megszűnik a korábbi, meghatározott termékkörök forgalmazásához szükséges külön engedély - írja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A kistermelőkre vonatkozóan is több fontos változás lép életbe május 22-től. Esetükben például kibővül az értékesítés területi lehetősége, és a jövőben már alkalmazottjuk is részt vehet a termelésben és értékesítésben.
Idén év végén decemberben is kiosztja a Portfolio Csoport a Portfolio Agrárdíjakat az Agrárszektor 2021 Konferencián. Ebben az évben nyolc kategóriában díjazzuk a hazai agrárgazdaság legjobbjait és a legkiemelkedőbb agrárgazdasági teljesítményeket.
A rendelet alapvetően
- az engedélyköteles létesítmények engedélyezésére,
- az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyag és tárgy előállítására,
- ezek első magyarországi forgalmazására, valamint
- az élelmiszerláncban felhasználható fertőtlenítőszereket előállító létesítmény üzemeltetésének bejelentésére
- vonatkozó előírásokról rendelkezik, és emellett számos jogszabály módosítást is tartalmaz.
Megszűnik a külön engedély
A rendelet 20.§-a szerint 2021. július 1-jétől hatályát veszti az élelmiszerek forgalomba hozatalának, valamint előállításának engedélyezéséről, illetve bejelentéséről szóló 57/2010. (V. 7.) FVM rendelet. Megszűnik tehát az annak mellékletében felsorolt élelmiszerek kiskereskedelmi forgalomba hozatalához szükséges különengedélyezési eljárás. Július 1-jétől a FELIR azonosítóval rendelkező élelmiszer-vállalkozó a területileg illetékes jegyzőnél (kereskedelmi hatóságnál) tett bejelentést követően jogszerűen forgalmazhat élelmiszert és végezhet vendéglátó tevékenységet. Nem változott, hogy a jegyző a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. Kormányrendelet 6. § (2a) bekezdés b) pontja szerint a bejelentés másolatát a nyilvántartásba vételt követően a nyilvántartási számmal együtt elektronikusan megküldi az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatalnak. A bejelentésről tehát az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a jegyző által értesül. Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóságok természetesen a jövőben is bármikor, előzetes bejelentés nélkül tarthatnak kockázat alapú ellenőrzést az egységekben, hogy megvizsgálják, teljesülnek-e az adott tevékenységre vonatkozó EU és nemzeti jogszabályokban leírt feltételek.
Változik a kistermelői szabályozás
A rendelet 15.§-a szerint módosul a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet. Megváltozik a kistermelői élelmiszerek értékesítésének területi korlátozása: ezentúl a kistermelő az általa megtermelt alapterméket (például zöldséget, gyümölcsöt, mézet, tojást, tejet, baromfi és nyúl húst), élő halat, valamint az alaptermékből általa előállított élelmiszert (például lekvárt, savanyúságot, sajtot, kolbászt) - saját gazdasága mellett - az egész ország területén értékesíthet a végső fogyasztónak, továbbá kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek (4. § (1) és (2) bekezdés). Továbbra is kivételt jelent a sertés, a juh, a kecske, a szarvasmarha, a strucc és az emu húsa. Ezeket kizárólag
- saját gazdaságának helyén a végső fogyasztónak, illetve
- a régión belüli - tehát a gazdaságával azonos megyében lévő, valamint budapesti -, vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva legfeljebb 40 km távolságra lévő kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek értékesítheti a kistermelő (4. § (2a) bekezdés).
A módosítás kiegészíti a kistermelői tevékenységbe bevonható személyek körét. A jövőben az értékesítés mellett a termelést és az előállítást is végezheti a kistermelővel egy háztartásban élő személy, valamint hozzátartozója (házastárs, bejegyzett élettárs, nagykorú gyermek, testvér, szülő, nagyszülő) és alkalmazottja (3. § (2) bekezdés).
Pusztán szövegszerű változás a "Magyarország területén legfeljebb 40 km" szövegrész helyett a "legfeljebb 40 km" szöveg használata. Ez nem jelent érdemi változást. A szövegrész elhagyását a jogalkotási törvény indokolja, mely kimondja, hogy a jogszabály területi hatálya Magyarország területére terjed ki. Csak akkor kell a területi hatályt külön meghatározni, ha a jogszabály Magyarországtól eltérő területen is érvényes.
A szaktárca meghatározta az egyéb jogszabályban nem definiált engedélyezett ideiglenes árusító hely fogalmát is: "olyan időszakos árusító hely, amelynek működését a terület használatára jogosult engedélyezte" (2. § 16. pont)
