A múlt hét végének és e hét elejének csapadékosabb időjárása utánkedd óta országszerte szárazra fordult az idő - írja a met.hu. Szombaton vasárnap és hétfőn az ország nagy részén 3 és 15 mm közötti mennyiség esett, de egy-egy intenzívebb záporból ennél több is hullott, illetve a Dunántúl nyugati tájain valamint a Fehér és Fekete Körösök vidékén 1 mm-nél is kevesebbet mérhettünk. Így többfelé sárossá váltak a talajok a hét elejére, de az azóta tartó naposabb időben a hét közepére sokat száradtak, szikkadtak. Így a felső 20 és felső 50 cm-es rétegek nedvességtartalma egyaránt jellemzően 50 és 80% között alakul a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában, és a Tisza környékén valamint az Alföld délkeleti részén május utolsó dekádjában kialakult belvízfoltok mérete és mennyisége is jelentősen csökkent. A mélyebb, fél méter alatti talajrétegben továbbra is nedves a talaj, a legtöbb helyen 90% fölött alakul a hasznos víztartalom. A hőmérséklet - ahogy azt a tavasz során már megszokhattuk - továbbra is hűvösebben alakult az ilyenkor szokásosnál, sőt az átlagtól vett negatív eltérés tovább nőtt az elmúlt egy hét során. A felhősebb, csapadékosabb napokon és helyeken a maximum értékek nem emelkedtek 20 fok fölé, a derültebb szárazabb hajnalokon pedig a minimumok alakultak 10 fok alatt, de a fagyzugosabb helyeken 5 fokot sem mérhettünk a leghidegebb órákban.
Az idei május 2-3 fokkal alakult hűvösebben az ilyenkor megszokottnál. Az átlag körüli márciussal és a kimondottan hideg áprilissal együtt így a tavaszi átlaghőmérséklet 2 fokos negatív anomáliát mutat. A csapadékot nézve jóval változatosabban alakult a tavasz: az ország területének bő felén a sokéves átlagnál 10-50 mm-rel kevesebb esett a sokéves átlagnál, többfelé annak megfelelő értékeket mérhettünk, míg hazánk körülbelül egynegyed részén 10-30 mm-rel több esett. A május a legtöbb helyen kimondottan csapadékos volt, délnyugaton 100 mm-nél is nagyobb mennyiség hullott, és csak az északnyugati, déli és keleti határszéleken esett a sokéves átlagnál 10-25 mm-rel kevesebb. A csapadékos, hűvös május napfényben is szegényebb volt a megszokottnál különösen a Dunántúlon, de a Tiszántúl kivételével az egész tavaszról elmondható, hogy az átlagosnál kevesebbet sütött a nap.
Az őszi kalászosok közül az árpa és a búza kalászai már megjelentek, többfelé megkezdődött a virágzásuk is, a repce pedig a becő- és magképződés fenológiai fázisában jár. A kalászosok jellemzően igen jó, dús, zöld állapotban vannak, míg a repcét jobban megviselte az áprilisi hideg. Ezeknek a növények aranyat ért a májusi csapadékos időjárás, melyet a termésmennyiségben fognak meghálálni. A napraforgó többnyire 6-8, a kukorica pedig 5-7 leveles. Ezek a növények továbbra is fáznak, a fejlődésük a hűvös idő miatt igen lassú, vontatott, ezen csak a meleg idő segíthet majd. A táblákon megjelenő gyomok viszont igen jól érzik magukat, az esős idő ideális körülményeket teremtett növekedésükhöz. Az akác virágzása (bő két héttel később, mint tavaly és tavalyelőtt) a hét végén megkezdődött a fákon szépen van virág.
A folytatásban a hétvégéig tovább melegszik az idő, jellemzően napos, gomolyfelhős, száraz időre számíthatunk. Szombaton már nagy területen 25 fok fölé emelkedik a hőmérséklet, és hajnalonként is 10 fok fölötti értékek lesznek jellemzőek. Kánikulára azonban nem kell számítani. A páratartalom napközben 40% alá csökken, és számottevő szél sem zavarja a növényvédelmi munkákat. Szombat délutántól északkeleten, majd estétől a Dunántúlon is záporok, zivatarok várhatók, melyek az említett tájakon vasárnap is többfelé kialakulnak majd. Az Alföldön kisebb lesz a csapadékhajlam, ott csak elszórtan várható zápor, zivatar, míg területi átlagban a Dunántúlon 5-15 mm, északkeleten 3-10 mm valószínű. A tartósan csapadékos tájakon átmenetileg a hőmérséklet is visszaesik néhány fokkal. A jövő hét első felében csökken a csapadék esélye, csak helyenként fordulhatnak elő záporok, zivatarok, a sok napsütés mellett 24-28 fokig melegszik a levegő, és hajnalonként is marad a 10 fok fölötti hőmérséklet.
