Viszonylag keveset tudunk még a megbetegedésről, amely madarakban is ritkán figyelhető meg, és náluk nem okoz súlyos betegséget a FAO szerint. A WHO a 41 éves kínai férfi esetével kapcsolatosan annyit hozott nyilvánosságra, hogy egyelőre még nem tudják, miként kapta el a betegséget, hol lehetett kitéve a H10N3-nak, de a helyi közösségben nem találtak más fertőzötteket, semmi sem utal tehát arra, hogy a kórokozó emberről emberre is terjedne - írja a Reuters-re hivatkozva az Infostart.
Idén év végén decemberben is kiosztja a Portfolio Csoport a Portfolio Agrárdíjakat az Agrárszektor 2021 Konferencián. Ebben az évben nyolc kategóriában díjazzuk a hazai agrárgazdaság legjobbjait és a legkiemelkedőbb agrárgazdasági teljesítményeket.
Most érkezett: a világon elsőként H10N3 madárinfluenzával fertőződött meg egy férfi
Tény ugyanakkor, hogy a madárinfluenza-fajták még ha a madarakra nem is jelentenek veszélyt, emberekben sokkal súlyosabb állapot kialakítására is képesek: a H7N9 törzs 2016-17 telén 300 ember halálát okozta Kínában. A WHO tájékoztatása szerint ennél a törzsnél fellépett az egyébként ritka emberről emberre terjedés is.
A most felismert esetet sporadikusnak nevezik, és a hivatalos állásfoglalás szerint a H10N3 jelentette kockázat alacsony. Kínában időről időre előfrodulnak hasonló esetek - az országban nagy számban élnek vadon, illetve tenyésztve is madarak. A kevés esetből egyre többre derül fény a madárinfluenza-megfigyelésnek köszönhetően.
Februárban Ororszországból érkezett jelentés arról, hogy a H5N8 törzs embert fertőzött meg: ez a vírus Európa, Oroszország és Kelet-Ázsia baromfifarmjain is nagy károkat okozott. Hét ember is elkapta a fertőzést, tünetmentesen átvészelve. A mostani eset kapcsán a szakértők figyelik, hogy kialakul-e valahol H10N3-góc.
- közölte a WHO az eset kapcsán.
Ez a törzs nem számít túl gyakorinak, az elmúlt negyven év alatt mindössze 160 esetben sikerült izolálni. Az influenzavírusok azonban gyorsan mutálódhatnak, és keveredhetnek más, a gazdaságokban vagy a vándormadarak között keringő törzsekkel, ennek során pedig olyan genetikai változások mehetnek bennük végre, amelyek az emberre is veszélyt jelentenek. Teljes bizonyossággal akkor jelenthető ki, hogy ez a törzs nem veszélyes az emberre, ha a génszekvenálást is nyilvánosságra hozzák.
