Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) új XII. fejezete megfelelően csoportosítva, jól átláthatóan összefoglalja a törvény erdővédelmi rendelkezéseinek megszegéséhez kapcsolódó jogkövetkezményeket  -írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Eszerint az erdészeti hatóságnak a továbbiakban a következő szankciós eszközök állnak a rendelkezésére a törvényben foglalt előírások érvényre juttatására, illetve a jogszerűtlenségek szankcionálására:

1. Tevékenységektől való eltiltás:

• erdőben folyó jogszerűtlen, illetve az erdőre és annak életközösségére káros tevékenységtől való eltiltás (Evt. 111/B. §),
• a jogszerűtlenül eljáró erdészeti szakirányító személy vagy vállalkozás erdészeti szakirányítói névjegyzékből történő törlése, kiemelt besorolásának törlése, illetve újrabejegyzési tilalmának elrendelése (részletes szabályozás: az erdészeti szakszemélyzet és az erdészeti szakirányító vállalkozás tevékenységének és nyilvántartásának, valamint az erdészeti szakszemélyzet továbbképzésének szabályairól szóló 244/2020. (V. 28.) Korm. rendelet 20. és 21. §-ában).

2. Erdővédelmi bírság kiszabása az alábbi esetkörökben (Részletes szabályozás az Evt. 108-111/A. §-ában található. Az Evt 107.§ -át - amely az erdőgazdálkodási bírságra vonatkozott - hatályon kívül helyezték. Az ott előírt, esetenként módosított tételek az új szabályozás szerint erdővédelmi bírságként kerültek meghatározásra.):

• az erdő biológiai sokféleségére, természetességére vagy természetszerűségére, termőképességére, felújuló képességére, életképességére vonatkozó előírások megszegése vagy az erdő rendeltetései betöltésének veszélyeztetése, akadályozása,
• az erdőben a fakitermelésre, illetve az erdei haszonvételek gyakorlására vonatkozó jogszabály, hatósági döntésben előírt kötelezettség megszegése,
• az erdő felújítására vonatkozó határidők megszegése, vagy az erre tekintettel előírt erdőfelújítási biztosíték nyújtási kötelezettség elmulasztása,
• az előírt engedélyeztetési, bejelentési vagy tulajdonosi hozzájárulás beszerzési kötelezettség elmulasztása, valamint a tevékenység engedélyben vagy bejelentésben foglaltaktól eltérő végrehajtása,
• az erdő igénybevételére vonatkozó szabályok megszegése,
• a vadászható vadfajok által az erdő felújításának, illetve felújulásának veszélybe kerülése, vagy az erdő faegyedeinek dörzsölés vagy hántás miatti súlyos károsodása,
• jogszabályban vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában megállapított, faanyag kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenységgel kapcsolatos előírás, illetve az erdészeti hatóság zárlati intézkedést elrendelő döntésének megszegése.

(Az Evt 107.§ -át - amely az erdőgazdálkodási bírságra vonatkozott - hatályon kívül helyezték. Az ott előírt, esetenként módosított tételek az új szabályozás szerint erdővédelmi bírságként kerültek meghatározásra.)

3. Egyéb intézkedések

• erdőfelújításibiztosíték-nyújtási kötelezettség előírása az állam 100%-os tulajdonában nem álló erdőben az erdőfelújítás megkezdésére vagy pótlására érvényes határidő elmulasztása esetén (Evt, 72. § (1a) bekezdése),
• erdőgazdálkodási tevékenység végrehajtásának elrendelése a mulasztó terhére (Evt. 106. §),
• faanyag-kereskedelmi lánc felügyeletével kapcsolatos eljárásokhoz kapcsolódó intézkedések (Evt. 90/K. § (1) és 90/F. § (5) bekezdése).

A felsorolt bírságolási esetkörökhöz kapcsolódóan a most megjelent, az erdővédelmi bírság mértékéről és kiszámításának módjáról szóló 255/2021. (V. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) az eddigi 52 helyett - összevonások és megszűntetések eredményeként - mindössze 20 bírságolással sújtható jogsértési esetet (tényállást) tartalmaz.

Újdonság, hogy a méltányos szankcionálás jegyében

• az erdővédelmi bírság összegét az erdészeti hatóság majd minden esetben az Evt-ben rögzített mérlegelési szempontok alapján a Korm. rendeletben meghatározott összeghatárok között egyedileg határozhatja meg
• egyes bírságtételek összegszerűen is csökkentek,
• az egy ügyben kiszabható bírság összege maximálásra került,
• néhány eset kivételével a bírságolást figyelmeztetés előzi meg, továbbá
• korlátlan mérlegelési lehetőséget kapott a bírságolás tekintetében az erdészeti hatóság abban az esetben is, ha a fakitermelést az erdőgazdálkodó ugyan jogszerűtlenül, de az erdőtervi lehetőségekkel összhangban hajtotta végre.

Külön kiemelést érdemelnek az állam 100%-os tulajdonában nem álló erdőkben az erdőfelújítás megkezdésére és pótlására előírt határidők elmulasztása esetén alkalmazható jogkövetkezmények. Ezekben az esetekben az erdészeti hatóság az új szabályozás alapaján nem bírságol, hanem erdőfelújítási biztosíték nyújtását írja elő, amelyet a mulasztás sikeres teljesítése után felszabadít, vagy további mulasztás esetén az annak pótlására elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység finanszírozására fordít. Az erdőfelújítási biztosíték nyújtásának elmulasztása esetén viszont már erdővédelmi bírság kiszabásának van helye.

A Korm. rendelet teljes szövege itt érhető el.