Természeti és történelmi adottságaink következtében a Kárpát-medencében minden jelenlegi erdőterület ember alkotta erdő - mondta köszöntőjében Szentpéteri Sándor, az Agrárminisztérium főosztályvezetője -, így nem a véletlen műve, hanem tudatos folyamat eredménye, hogy napjainkban az ország területének már több mint egynegyedét borítja erdei fajokból álló fás vegetáció, amelynek legnagyobb része jogilag is erdő - írja az AM. A városi erdők megőrzése, a velük való gazdálkodás egyrészt a 21. század legnagyobb szakmai kihívásai közé tartozik - tette hozzá Szentpéteri Sándor -, hiszen erdők nélkül jelentősen csökkenne a fővárosi lakosok életminősége.
Nemcsak az erdőterület növelésével kell foglalkoznunk - folytatta -, hanem a meglévő erdők megőrzését kell a cselekvés középpontjába állítani. A városi erdők megőrzéséhez és gyarapításához azonban jó alapokkal rendelkezünk. A kormányzat ugyanis elkötelezett a magyar erdők védelme és gyarapítása, fenntartható használata mellett. A Budapesten és környékén élő emberek életminőségét alapvetően meghatározó, mintegy 42-43 ezer hektár erdőterületből nagyjából negyvenezer hektárt a Pilisi Parkerdő kezel - hangsúlyozta a konferenciát bevezető beszédében Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója -, de a városi erdők kérdése nemcsak a Parkerdő ügye, mert a város klímavédelme, hosszú távú élhetősége igazi közügy. Mivel közügyről van szó, beszélni kell róla: szakmai és társadalmi párbeszédre, együttműködésen alapuló megoldásokra van szükség.