A magyar szürkemarha húsát és a belőle készült termékeket egyre többen fedezik fel maguknak, ezért egyre több helyen tenyésztik a gazdák a jószágot, állítanak elő belőle különféle termékeket, és országosan értékesítik azokat. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság területén is szép számmal legelnek ezek az őshonos állatok, a számukra legideálisabb, eredeti körülmények között, ahogy ezen a szívós állaton kívül tenyésztenek itt vízibivalyt és tulkot is a húsáért és a belőle készült kolbászfélékért. A nemzeti park elsődleges célja persze nem a termelés, hisz nem állami gazdaságként működnek, hanem a természetvédelem és a fajmegőrzés, de amellett is elkötelezettek, hogy a magyar állatok húsából itthon készüljenek minőségi termékek, ne külföldön, és magyar kistermelők a legmagasabb minőségi követelményeknek megfelelően állítsák elő, és juttassák el a hazai vevőkörhöz a legjobb színvonalú árut - írja a HelloVidék.

Pár évvel ezelőtt a debreceni Mihály-napi vásáron olyan egyedi termékek jelentek meg, amelyekkel azelőtt nem találkozhatott a nagyközönség, mert boltban nem kaphatóak. Amellett, hogy ezek a kolbász- és szalámifélék igen ízletesek, mellé még nagyon egészségesek is, hiszen olyan állatok húsából készül természetes, nem gyorsított eljárással, adalékanyagok nélkül, melyek a nemzeti park vegyszermentes élővilágában élnek, a leginkább bio tápanyagokat legelik, húsuk pedig teljesen más és finomabb a tömegtenyészetekben felhasznált állatokéval szemben. 

Érdekes kísérlet indul: évtizedekkel ezelőtti vérvonalat keltenek életre a Hortobágyon

Ez igazi szenzáció.

- mondta a lapnak a Hortobágyi Nemzeti Park mezőgazdasági csoportvezetője, Hasznosi László. 

Fontos az állatjólét

Elárulta azt is, hogy a magyar szürkemarha állományuk a Hajdúsági Tájvédelmi Körzetben található Hosszúpályi Fehér tó védett terület természetvédelmi kezelését látja el mintegy 130 egyedből álló gulya létszámmal. A duplaannyi magyar házibivalyuk a Bihari-sík Tájvédelmi Körzetben a Berettyóújfalu melletti Andaházi gyep-mocsár vizesélőhely legeltetésével a terület diverzitására, a természetes élőhelyek állapotára igen pozitív hatással bíró természetvédelmi feladatot látnak el. A hortobágyi tulkok a Hortobágy szívében, a 3000 hektáros pentezugi vadlórezervátumban a Przewalski lovakkal együtt élnek félvad körülmények között, ez a terület a Nemzeti Park legszigorúbb védelmet élvezi. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 1998-ban csatlakozott az akkor már Európában több helyen zajló "őstulok rekonstrukciós" programhoz. A program lényege, hogy a kipusztult őstulokhoz küllemében hasonló fajtát hozzanak létre bizonyos ősi, de ma is élő szarvasmarha fajták keresztezésével. A program céljaként nemcsak az a fontos, hogy küllemben "keltsék életre" az őstulkot, hanem az is hogy ezek az állatok jól bírják a nomád körülményeket, gyakorlatilag vadon éljenek. A jelenlegi állomány létszáma mintegy 350 egyed, a vízibivalyok a szürkemarha gulyáikkal együtt pedig természetvédelmi oltalom alatt álló területeken nevelkednek.

Sötétbe borul a Hortobágyi Nemzeti Park egy új rendelet miatt

Korlátozzák a fényszennyezést a Hortobágyi Nemzeti Parkban.

Honnan ismerhető fel egy hortobágyi tulok?

Erőteljesebb testalkatú még a szürkemarhánál is, 30-40 centivel magasabb a marja, a szarva pedig előre áll, és utána picit felfelé, a szőre sötétbarna. A tenyészbikák az egy tonnás súlyt is elérhetik, míg a szürkemarha bikák 800-900 kilósak "mindössze". A tulok húsa hasonlít a szürkemarháéra, ami egyébként hármas hasznú állat: húst és tejet ad, valamint igát von. Viszont húsból és tejből jóval kevesebbet lehet belőle hasznosítani, mint a tenyészmarhából, de az igénytelensége ellensúlyozza ezt. A tulok húshozama azonban jóval több, de mindkét faj ridegtartásban él, a tulkokat csak távcsövezik szinte, teljesen magukban vannak a területen, kint élnek a szabadban egész évben, mintha vadállatok lennének. 

Az árakat tektintve pedig nem mondhatók megfizethetetlennek ezek a termékek: a nagy áruházlánci termékekhez képest némileg magasabb az áruk, de messze nem annyi, mint amennyit érnek. 

- fogalmazott Hasznosi László.

Mit hozhat a jövő?

Mivel olyan élelmiszerekről van szó, melyeknek a fogyaszthatósági ideje korlátozott, ezért csak a kereslethez igazodva indítják el az újabb termékek készítését. A fő cél pedig az, hogy megőrizzék a magyar termékeket, hogy az itt tenyésztett állatot Magyarországon vágják le, dolgozzák fel és értékesítsék, hagy ízlelhessék meg minél többen a minőségi magyar húst itthon is, ne csak külföldön. Mindezeken kívül ezáltal a kézműves termékeket előállító gazdákat is támogatják. Továbbá, a természetvédelmi kezelés és génmegőrzés is kiemelten fontos, hogy megmaradjanak az állatok tiszta vérvonala, ahogy a rackajuhé is, amiből nem készítenek semmit.